Alapszabály
ALAPSZABÁLY
Az Egyesület Alakuló Közgyűlése által 2004. 12. 26.-án elfogadott Alapszabálynak, valamint a 2005. 01. 31.-én, a 2007. 04. 28.-án, a 2008. 05. 07.-én, a 2009. 09. 25.-én, a 2009. 12. 16.-án, a 2010. 03. 27.-én, a 2011. 03. 26.-án, a 2012. 03. 31.-én, a 2012. 12. 08.-án, 2014. 07. 26-án és a 2019.07.20.-án tartott Közgyűlések által jóváhagyott módosításoknak és kiegészítéseknek egységes szerkezetbe foglalt szövege.
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Az Egyesület neve: Vakok és Gyengénlátók
Komárom – Esztergom Megyei Egyesülete
2. Az Egyesület rövid neve: Vakok és Gyengénlátók KEM Egyesülete
3. Az Egyesület székhelye: 2800 Tatabánya, Mártírok útja 24. földszint 1.
4. Az Egyesület bélyegzője: Kör alakú
Vakok és Gyengénlátók KEM Egyesülete
Tatabánya
5. Az Egyesület hatóköre az Ectv. szerint: területi (Komárom–Esztergom Megye közigazgatási területe.)
6. A Vakok és Gyengénlátók Komárom-Esztergom Megyei Egyesülete (a továbbiakban: Egyesület) az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) és az 1959. évi IV. törvény (Ptk.) alapján olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező civil szervezet, amely az Alapszabályában meghatározott céllal, nyilvántartott tagjainak önkéntes társulásával alakult meg, demokratikusan elfogadott Alapszabály szerint működik és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. Az Egyesület egyben Alapszabályát a mai naptól a 2013. évi V. törvény (Ptk.) hatálya alá helyezi, továbbá a Csörgőlabda-Szakosztály létesítése okán - kizárólag ezen tény miatt - meg kíván felelni a sportról szóló 2004. évi I. törvény (Stv.) 1. §-ában, valamint a 15-17. §.-ában és további rendelkezéseiben meghatározott különleges jogszabályi rendelkezéseknek, amelyeket egyben beiktat az Alapszabályába.
7. Az Egyesület jogi személy, saját nevében jogokat és kötelezettségeket vállalhat, perelhet és perelhető.
8. Az Egyesület működése felett a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség - az Ectv.-ben, valamint a Ptk.-ban meghatározott eltérésekkel - az ügyészségről szóló törvény rendelkezései szerint törvényességi ellenőrzést gyakorol.
II. AZ EGYESÜLET CÉLJA, FELADATAI
KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGE, KÖZFELADATA
1. Az Egyesület célja
a) valamennyi emberi jog és alapvető szabadság teljes és egyenlő gyakorlásának elősegítése, védelme és biztosítása minden vak, aliglátó és gyengénlátó (a továbbiakban együtt: látássérült) személy számára, és a velük született méltóság tiszteletben tartásának előmozdítása;
b) a látássérült személyekre vonatkozó jogszabályok végrehajtásának megyei szintű elősegítése; az Egyesület tagjainak társadalmi összefogása; egyéni és kollektív érdekvédelmük ellátása, érdekeik kifejezése és érvényesítése; habilitációjuk és rehabilitációjuk előmozdítása.
E célok megvalósítása érdekében – figyelembe véve az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény követelményeit, – az alábbi közhasznú tevékenységeket végzi: 2.) - 20.) bekezdés, amelyeket az alábbi közfeladatokhoz kapcsolódóan lát el: 21.) bekezdés.
Az Egyesület közhasznú tevékenységei:
2. Keresi és feltárja azokat a lehetőségeket, feltételeket és eszközöket, amelyek a látássérült emberek számára a látássérülésből eredő hátrányok leküzdését, a társadalomba való minél teljesebb integrálódásukat szolgálják. Információs és tanácsadói szolgálatot létesít, annak érdekében, hogy a felmerülő igényeket az Egyesület koordinálni tudja.
3. Megyei szinten véleményt nyilvánít, előterjesztést tesz a látássérült személyeket érintő ügyekben az állami és társadalmi szerveknél, közreműködik a látássérült embereket érintő rendelkezések kidolgozásában, végrehajtásában.
4. Együttműködik az állami és társadalmi szervezetekkel, a különböző felekezetek karitatív szolgálataival, más fogyatékossággal élő személyek érdekképviseleti szervezeteivel, a látássérült emberekről gondoskodó intézményekkel, az őket foglalkoztató munkáltatókkal, szociális, oktatási-nevelési intézményekkel, minden a látássérülteket segíteni kész, jogi- és magánszeméllyel. Olyan információs és koordinációs tevékenységet fejt ki, amely biztosítja a rendelkezésre álló állami, és társadalmi erők minél szervezettebb és hatékonyabb felhasználását.
5. Kapcsolatot tart fenn a magyarországi látássérült szervezetekkel, és a határon túli külföldi társszervezetekkel. Tagja a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének és részt e szervezet munkájában.
6. Támogatja a látássérülés megelőzésére irányuló prevenciós tevékenységeket. Ezzel kapcsolatban információkat szolgáltat, felvilágosító kampányokat, megelőző programokat szervez.
7. Figyelemmel kíséri a látássérült gyermekek helyzetét, sajátos igényeikhez és szükségleteikhez igazodó, korai gondozását, óvodai és iskolai fejlesztését, oktatását, és szorgalmazza a tanköteles korúak megfelelő helyen történő beiskolázását; körükben gyermek és ifjúságvédelmi tevékenységet fejt ki.
8. Előmozdítja a felnőtt korban látásukat vesztett személyek Braille-írás-olvasás oktatását, szervezi és elősegíti a működési területén élő látássérültek elemi rehabilitációját, segíti életviteli nehézségeik leküzdését, önálló életvitelük megteremtését, ezzel összefüggésben különböző szolgáltatásokat nyújt.
9. Segítséget nyújt a látássérült személyek pozitív énképének kialakításban; önértékelésük, önbecsülésük növelésében, a bennük rejlő képességeik minél szélesebb körű kibontakoztatásában. E feladatokkal összefüggésben számukra különböző programokat, képzéseket és szolgáltatásokat nyújt.
10. Segíti a látássérült emberek továbbtanulását, és a részükre munkalehetőséget biztosító képzéseket. Küzd azért, hogy a munkát vállaló vagy munkára váró látássérült személyek képességüknek és végzettségüknek megfelelő munkakörben dolgozhassanak.
11. Keresi az új munkalehetőségeket és foglalkoztatási területeket, a megszerezhető szakmák kapcsán szakmai tanfolyamokat szervezhet, továbbá munkaerő-közvetítést végezhet, egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokat nyújthat.
12. Részt vesz a megváltozott munkaképességű személyek, különösen a látássérült munkavállalók foglalkoztatásában.
13. Információkat nyújt és közreműködik a látássérült személyek életvitelét könnyítő segédeszközök forgalmazásában.
14. A látássérült személyek biztonságos közlekedése, valamint az info-kommunikációs akadálymentesség megvalósítása érdekében együttműködik a különböző állami és társadalmi szervekkel, az érintett szolgáltatókkal, hogy minél szélesebb körben megvalósuljon az egyenlő esélyű hozzáférés. A látássérültek esélyegyenlőségének érdekében tanácsot ad gazdálkodó szervezetek, intézmények, önkormányzatok stb. részére, a tájékoztatáshoz szükséges speciális írások (Braille, Moon) megfelelő alkalmazására, és az intézmények, közterületek akadálymentesítésének megfelelő végrehajtására.
15. A látássérült embereket érintő ügyekben eljárást kezdeményezhet bíróságok és egyéb hatóságok előtt, illetve szükség esetén ott képviseli őket. Az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál kérelmet terjeszthet elő közérdekű igényérvényesítőként a látássérült embereket érintő hátrányos megkülönböztetésnek minősülő esetekben. Bíróságok előtt, jogszabály irányadó rendelkezései alapján, közérdekű keresetet indíthat, illetőleg közigazgatási eljárásban ügyfélként léphet fel.
16. A látássérült személyek kulturális igényeinek kielégítése érdekében tanfolyamokat, ismeretterjesztő előadásokat, kulturális rendezvényeket szervez.
17. Támogatja a látássérült személyek tömeg- és versenysportját, elősegíti új sportágak bevezetését.
18. Elősegíti a látássérült személyek minél szélesebb körű és színvonalas üdültetését.
19. Előadásokat, képzéseket, programokat szervez, tájékoztatókat, tanulmányokat, ismeretterjesztő kiadványokat ad ki, amely által információt szolgáltat a látássérült személyeknek adható segítség formáiról, módjairól. Kiállításokat, szemléletformáló programokat szervez a látássérült emberek életéről, munkakörülményeiről és társadalmilag hasznos tevékenységéről, hogy ezáltal is előmozdítsa a látássérült személyek társadalmi integrációját. Ezen célok érdekében igénybe veszi a tömegkommunikációs eszközöket.
20. sporttevékenység Csörgőlabda-Szakosztály működtetése útján.
21. Az Egyesület közhasznú tevékenysége során olyan közfeladatokat lát el, amelyekről törvény vagy törvény felhatalmazása alapján, más jogszabály rendelkezése szerint, valamely állami szervnek vagy helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia. E tevékenységeket közvetve és közvetlenül is végezheti.
Az Egyesület közfeladatai:
a) A látássérültek foglalkoztatásának elősegítése. (A Foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 6. § és 16. § szerint;)
b) Leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok jogainak védelme. (Az alapvető jogok Biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 1. § (2) bekezdésének d) pontja szerint;)
c) Gondoskodás a fogyatékos személyeket megillető jogok érvényesítéséről, a fogyatékos személyek hátrányait kompenzáló intézményrendszer működtetéséről. (A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (Továbbiakban Fot.) 2. § (5) bekezdése szerint;)
d) A rehabilitáció folyamatában közreműködő szervezetekkel, személyekkel való együttműködés, a rehabilitációs tevékenységük figyelemmel kísérése. (A Fot 21. § c) pontja szerint;)
e) A szolgáltatást nyújtó szervezetekkel és az általuk nyújtott rehabilitációs szolgáltatásokkal kapcsolatos adatok, információk gyűjtése a fogyatékos személyek, családtagjaik, segítőik tájékoztatása érdekében. (A Fot 21. § g) pontja szerint;)
f) A tudatosság növelése. (A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2007. évi XCII. törvény (Továbbiakban ENSZ Egyezmény) 8. cikk szerint;)
g) A habilitációhoz és rehabilitációhoz kapcsolódó, a fogyatékossággal élő személyek számára tervezett támogató-segítő eszközök és technológiák elérhetőségének, ismeretnek és használatának támogatása. (Az ENSZ Egyezmény 26. cikk 3. pontja szerint;)
h) Annak biztosítása, hogy a látássérültséggel élő személyek hozzáférhető formában jussanak hozzá a kulturális anyagokhoz. (Az ENSZ Egyezmény 30. cikk 1. a) pontja szerint;)
i) Valamennyi emberi jog és alapvető szabadság teljes és egyenlő gyakorlásának előmozdítása, védelme és biztosítása valamennyi fogyatékossággal élő személy számára, és a velük született méltóság tiszteletben tartásának előmozdítása. (Az ENSZ Egyezmény 1. cikk szerint;)
j) Hozzáférhető információkat biztosít a fogyatékossággal élő személyek számára a közlekedést segítő eszközökről, a készülékekről és segédeszközökről, ideértve az új technológiákat, csakúgy, mint a segítségnyújtás, támogató szolgáltatások és szolgálatok más formáiról. (Az ENSZ Egyezmény 4. cikk 1. h) pontja szerint;)
k) Hozzáférhetőség. (Az ENSZ Egyezmény 9. cikk szerint;)
l) A fogyatékossággal élő személyeknek a minőségi mobilitási támogatásokhoz, eszközökhöz, segítő technológiákhoz, valamint a személyes segítségnyújtás különböző formáihoz és a közvetítőkhöz való hozzáférésének megkönnyítése, beleértve azok elérhető áron történő rendelkezésre bocsátását. (Az ENSZ Egyezmény 20. cikk b) pontja szerint;)
m) Az információhoz való hozzáférés. (Az ENSZ Egyezmény 21. cikk szerint;)
n) Elősegíti a Braille-írás, az alternatív írásmódok, az alternatív és augmentatív módok, a kommunikáció, a tájékozódás és a közlekedés formáinak és eszközeinek elsajátítását, valamint a kortársi támogatást és mentorálást. (Az ENSZ Egyezmény 24. cikk 3. a) pontja szerint.)
o) a fogyatékosok sportjának – így az Egyesület célcsoportjához különösen is köthető, speciális csörgőlabda sportág – támogatása, a Sportról szóló 2004. évi I. törvény 49.§. c.) – e.) pontjai, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény 13. §. (1 bekezdés) 15. pontja szerint.
22. Az Egyesület a közhasznú tevékenysége és a közfeladatai ellátása érdekében a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. Törvény rendelkezéseinek megfelelően közérdekű önkéntes tevékenységet szervezhet, továbbá ilyen tevékenység keretében önkénteseket fogadhat, és önkéntes tevékenység kedvezményezettje lehet.
23. Meghívás vagy pályázat, illetve saját kezdeményezése alapján részt vehet új ellátási formák modellkísérleteiben.
24. Segédeszközöket adományozhat, kölcsönözhet, egyéb természetbeni támogatást nyújthat tagjai számára, a látássérültek társadalmi integrációjának elősegítése érdekében.
25. Esetenként pénzbeli vagy természetbeni adományban részesítheti a szociálisan erre rászoruló látássérült tagokat.
26. Az Egyesület következetesen törekszik a tevékenységi körébe tartozó feladatoknak a tagok érdekével összhangban való végrehajtására, a célokat közhasznú tevékenységként, nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül szolgálja.
27. Tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait az Egyesület által működtetett honlapon (www.vgykeme.hu), az Egyesület faliújságján, valamint a tagok részére küldött körlevélben teszi közzé.
28. Az Egyesület jelen Alapszabályában is kinyilvánítja, hogy segíti, hogy a látássérültekkel foglalkozó állami és önkormányzati intézmények, civil szervezetek és alapítványok országos érdekképviseleti szövetségbe tömörüljenek és ahhoz maga is csatlakozik.
29. Az Egyesületi célok és feladatok minél hatékonyabb megvalósítása érdekében a tagok önkéntes kezdeményezésére az Egyesületen belül tagozatok, szakosztályok, kistérségi körzeti csoportok, klubok hozhatók létre. A működés feltételeit az Alapszabály tartalmazza Az Stv. 17.§. (2) bekezdésben foglaltak szerint a szakosztályát, illetve más szervezeti egységét Alapszabályában foglalt felhatalmazás alapján közgyűlési határozattal jogi személlyé nyilváníthatja.
30. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
31. Ha jogszabály előírja, vagy gazdasági, illetve szolidaritási szempontok szükségessé teszik, illetőleg, ha az Egyesületet erre szerződés kötelezi, közhasznú szolgáltatásait az Egyesület működési területén élő nem tag látássérültek számára is biztosítja, továbbá a látássérültek mellett közhasznú szolgáltatásait működési területén élő más fogyatékos személyek részére is hozzáférhetővé teszi.
32. Az Egyesület által nyújtott szolgáltatásokat kérelemre lehet igénybe venni. A beérkezett kérelmeket az Egyesület Elnöksége összesíti és rangsorolja aszerint, hogy azok teljesítése mennyiben szolgálja az Egyesület célkitűzéseit. A kérelmezők az Elnökség által kialakított sorrend szerint, a felhasználható vagyon és a rendelkezésre álló dologi eszközök mértékétől függő mennyiségben juthatnak hozzá az igényelt szolgáltatásokhoz.
33. Az Egyesület egyes szolgáltatásainak igénybevételére jogosult pályázatot kiírni. A pályázati kiírásokat az Egyesület által működtetett honlapon (www.vgykeme.hu), az Egyesület faliújságján, valamint a tagok részére küldött körlevélben teszi közzé. A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell, hogy a megpályázott szolgáltatások igénybevételére benyújtott pályázatok elbírálásánál az Elnökség milyen szempontok alapján hoz döntést. A pályázat eredményéről a pályázókat a meghirdetett módon és névre szóló levélben kell értesíteni.
III. AZ EGYESÜLET TAGJAI ÉS JOGÁLLÁSUK
1. Az Egyesület tagsága rendes és pártoló tagokból áll.
a) Az Egyesület rendes tagja lehet:
Az a természetes személy, aki vaknak, vagy gyengénlátónak minősül, nem cselekvőképtelen (kivéve a kizárólag életkor miatti cselekvőképtelenséget), nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától, és írásban a tagfelvételét – belépési nyilatkozat kitöltésével – az Egyesület Elnökétől kéri. A 14. életévét be nem töltött személy belépéséhez a törvényes képviselő hozzájárulása is szükséges.
Tagfelvétel szempontjából az a személy, akinek látáscsökkenése a Masche-táblázat szerint a 67%-ot eléri vagy meghaladja, de a 95%-ot nem éri el gyengénlátó, az kinek látáscsökkenése a 95%-ot eléri, vagy azt meghaladja, vaknak minősül.
b) Az Egyesület pártoló tagja lehet:
Mindazon természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, vagy amely, az Egyesület céljával, tevékenységével egyetért, és azt elsősorban anyagilag támogatni, segíteni kívánja, és írásban jelentkezési szándékát az Egyesület Elnökének bejelenti. Költségvetési szerv az Egyesület pártoló tagja nem lehet. Az Elnök a jelentkezés elfogadásáról névre szóló pártolótagsági igazolványt állít ki.
2. A belépési nyilatkozatot az Elnök veszi, és a tagsági viszony keletkezését, fennállását sorszámozott, fényképpel ellátott igazolvány kiállításával igazolja.
A III/1. a. pontban megjelölt személy a kérelemhez mellékelni köteles szemész szakorvos 30 napnál nem régebbi keletű igazolását a látáscsökkenés mértékéről, vagy a vakok személyi járadékának folyósításáról, illetve a látásfogyatékosságot megállapító, a fogyatékossági támogatás folyósításáról szóló határozat másolatát, illetve a látásfogyatékosság okán magasabb összegű családi pótlék folyósításáról szóló határozat másolatát.
A III/1. b. pontban megjelölt nem természetes személy jelentkezési nyilatkozatához csatolja azon dokumentumok másolatát, amelyek működését és képviseleti jogosultságát igazolják.
Amennyiben az Egyesület tagjai közé felvételét kérő személy, az Alapszabályban meghatározott tagfelvételi feltételeknek megfelel, az Elnök a felvételi kérelem teljesítését jogszerűen nem tagadhatja meg.
3. A tagok jogai:
a) Részt vehetnek az Egyesület munkájában, rendezvényein, felszólalhatnak az Egyesület Közgyűlésén, a rendes tagok gyakorolhatják szavazati jogukat;
b) Részt vehetnek az Egyesület tevékenységében, az Alapszabály célkitűzéseinek megvalósításában, ezek érdekében megfelelő tájékoztatást kérhetnek, véleményüket, javaslatukat szóban vagy írásban előterjeszthetik;
c) Az Egyesület egészének és szerveinek működésével, célkitűzéseinek, terveinek megvalósításával és anyagi, pénzügyi helyzetével összefüggésben az Egyesület szerveihez, tisztségviselőihez kérdéseket intézhetnek;
d) Igénybe vehetik az Egyesület szolgáltatásait és eszközeit;
e) Az Egyesület közreműködését, segítségét vagy védelmét kérhetik minden olyan esetben, amikor jogi- vagy érdeksérelem éri őket, illetve életkörülményeik, szociális helyzetük azt indokolttá teszi;
f) A 18. életévét betöltött rendes tag bármelyike megválasztható az Egyesület bármely tisztségére, ha vele szemben kizáró ok nem áll fenn;
g) Bármilyen, az Egyesületre tartozó kérdésében a Felügyelő Szervnél vizsgálatot kezdeményezhetnek.
h) Az Egyesület minden rendes tagja azonos szavazati joggal rendelkezik, és közvetlen módon részt vehet az Egyesület működését érintő kérésekről rendelkezni jogosult Közgyűlés döntéshozatalában. A szavazati jogát minden tag kizárólagosan személyesen gyakorolhatja;
i) A pártoló tag, tanácskozási és javaslattételi joggal rendelkezik, szavazati joga azonban nincs, az Egyesület szerveibe nem választhat és Egyesületi tisztségre nem válaszható.
j) A tagok a tagdíj megfizetésén - valamint pártoló tagok esetében a vagyoni hozzájárulás teljesítésén - túl az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
4. A tagok kötelességei:
a) Az Alapszabályban foglaltakat megtartani. A tag nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósítását és az Egyesület tevékenységét.
b) Ha azt egészségi állapota megengedi, aktívan közreműködni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósításában, az Egyesület feladatainak minél hatékonyabb megvalósítása érdekében a vállalt tevékenységet képességei szerint elvégezni;
c) A tagdíjat megfizetni, melynek összegét az előző évi Közgyűlés határozta meg.
d) A 18 év alatti tagok tagdíjmentességet élveznek, a mindenkori meghatározott tagdíj összegét a rendes tagokra vonatkozó összegben és módon a 18. életévük betöltését követő évtől kötelesek megfizetni.
e) A tagok tagdíjfizetési kötelezettségüket tárgyév január 31. napjáig kötelesek készpénzben (Ft-ban) teljesíteni.
5. Az Egyesületi rendes és pártoló tagsági viszony megszűnik:
a) kilépéssel,
b) a tagsági jogviszony Egyesület általi felmondásával,
c) kizárással,
d) elhalálozással, avagy pártoló jogi személy/jogi személyiség nélküli szervezet-tag jogutód nélküli megszűnésével, ekkor a tagot az elnökség minden külön eljárás nélkül törli a nyilvántartásból: /technikai törlés/
e) az Egyesület megszűnésével,
6. Bármely tag az Egyesületi tagságát, indoklás nélkül, az Egyesületből történő kilépésre irányuló írásbeli nyilatkozattal megszüntetheti. Ezen nyilatkozatát a tag joghatályosan az Elnöknek címezve teheti meg. Az Elnök a kilépési nyilatkozat kézhezvételével egyidejűleg törli a tagot a tagnyilvántartásból.
7. Tekintettel arra, hogy az Alapszabály a tagságot feltételekhez köti, ha a tag nem felel meg ezeknek a feltételeknek, továbbá ha vele szemben a törvényben meghatározott kizáró ok következik be, a Közgyűlés a tagsági jogviszonyt 30 napos határidővel írásban felmondhatja. A tagnak a felmondásról szóló határozat meghozatalát megelőzően lehetőséget kell biztosítani arra, hogy védekezését a Közgyűlésen szóban, vagy írásban előadja. A tag felmondását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni. Az indokolásnak tartalmaznia kell a felmondás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A Közgyűlés felmondást elrendelő határozatát igazolható módon közölnie kell a taggal.
8. A tagnak jogszabályt, az Egyesület Alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a Közgyűlés - bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le. Az eljárást az elnökséghez címzett levelében kell kezdeményezni, amelynek alapján az elnökség köteles azt a soron következő közgyűlés napirendjére felvenni. A tag tagdíjhátralék miatt csak akkor zárható ki, ha az Elnökség azt megelőzően írásban, igazolható módon – elsősorban postai úton - felhívta a tagot a tagdíjhátralék megfizetésére és a fizetési határidő eredménytelenül telt el, vagy az eset összes körülményéből következtetni lehet arra, hogy a tag a tagsági jogviszonyát a jövőben nem kívánja fenntartani. (pl. a fizetésre felszólító levél vétíve erre enged következtetni: „nem kereste”, „elköltözött”, „cím nem azonosítható”, „címzett ismeretlen”, „átvételt megtagadta”, „kézbesítés akadályozott” - jelzéssel visszaérkezett tértivevény.) A tagnak a kizárásról szóló határozat meghozatalát megelőzően lehetőséget kell biztosítani arra, hogy védekezését a Közgyűlésen szóban, vagy írásban előadja. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni. Az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A Közgyűlés kizárást elrendelő határozatát haladéktalanul, igazolható módon közölnie kell a taggal. A tagsági jogviszony ebben az esetben a kizárásról szóló határozat taggal történő közlésének napján (ha a tag nincs jelen, akkor a részére küldött tértivevényes postai küldemény átvételének napján) szűnik meg.
9. Az Elnök a tag elhalálozásáról, a tag cselekvőképtelenné válásáról történt tudomásszerzést követően, avagy pártoló jogi személy/jogi személyiség nélküli szervezet-tag jogutód nélküli megszűnéséről történt tudomásszerzést követően az elhunyt vagy a cselekvőképtelenné vált tagot (kivéve a kizárólag életkor miatti cselekvőképtelenséget), avagy a pártoló jogi személy/jogi személyiség nélküli szervezet-tagot az Egyesület tagnyilvántartásából törli.
10. Az Egyesület tagja, az Egyesület vezető tisztségviselője (Elnökségi tagja) és Felügyelő szervi tagja kérheti a bíróságtól a tagok és az Egyesület szervei (Közgyűlés, Elnökség, Felügyelő szerv, Csörgőlabda-Szakosztály) által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik. A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított 30 napon belül lehet keresetet indítani az Egyesület ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható. Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett. A határozat hatályon kívül helyezése iránti per megindításának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. A bíróság indokolt esetben a felperes kérelmére a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A felfüggesztést elrendelő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.
IV. AZ EGYESÜLET SZERVEI ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE
A. A KÖZGYŰLÉS
1. Az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve a Közgyűlés, melyen az Egyesület rendes és pártoló tagjai is jogosultak részt venni.
2. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) az Alapszabály elfogadása, módosítása;
b) az Egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása, más Egyesülettel történő érdekvédelmi szövetség létrehozása, ilyen szövetségbe történő belépés és abból való kiválás;
c) a vezető tisztségviselők (Elnökség tagjai) és az Egyesület szervei (Elnökség, Felügyelő Szerv és a Csörgőlabda-Szakosztály vezetősége), valamint az Országos Szövetségbe delegált küldöttek megválasztása, visszahívása és esetleges díjazásának megállapítása;
d) a tagsági viszony felmondással/kizárással történő megszüntetése;
e) az éves költségvetés elfogadása;
f) az éves beszámoló és közhasznúsági melléklet, - ezen belül az Elnökség Egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;
g) általában az évi rendes Közgyűlésen a szakosztály éves pénzügyi tervének megtárgyalása, illetve a szakosztályra vonatkozó előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, beszámoló elfogadása, a szakosztály részére elkülönített vagyon meghatározása;
h) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, (csak, ha a vezető tisztségviselő az Egyesülettel munkaviszonyban áll);
i) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a Felügyelő szerv tagjai, vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
j) a Felügyelő szerv tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;
k) ha van, a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
l) a Felügyelő Szerv jelentésének megtárgyalása, elfogadása;
m) belső szabályzatok elfogadása, módosítása;
n) megszűnéskor a végelszámoló kijelölése;
o) döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály a Közgyűlés hatáskörébe utal, vagy a Közgyűlés magának tart fenn, kivéve, ha az más Egyesületi szerv hatáskörébe tartozik.
3. A Közgyűlést szükség szerint, de évente egyszer mindenképpen össze kell hívni.
4. Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni, ha
a) az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b) az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni;
c) az Egyesület céljainak elérése veszélybe került. Az így összehívott rendkívüli Közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az Egyesület megszüntetéséről dönteni.
d) az Elnökség azt szükségesnek tartja, és erről határozatot hoz, különösen, ha a Csörgőlabda-Szakosztály vezetője rendkívüli, vagy soron kívüli intézkedésként kezdeményezi a rendkívüli Közgyűlés összehívását.
e) a bíróság azt elrendeli,
f) a tagok egyharmad része az ok és a cél megjelölésével azt kívánja. Ha a tagok egyharmada az ok és a cél megjelölésével kéri a Közgyűlés összehívását, azt a kérelemtől számított 8 napon belül az Egyesület elnökének össze kell hívni. Ha az Egyesület Elnöke a Közgyűlés összehívását elmulasztotta, a Közgyűlést a Felügyelő Szerv Elnöke haladéktalanul köteles összehívni.
g) a Felügyelő szerv indítványára - annak megtételétől számított 30 napon belül - intézkedés céljából. E határidő eredménytelen eltelte esetén a Közgyűlés összehívására a Felügyelő szerv is jogosult.
5. A Közgyűlés összehívásáról az Elnök köteles gondoskodni. Az Elnök a Közgyűlés időpontját írásban, az ülést megelőző legalább 15 nappal korábban a tagok részére kiküldött, a napirendet is tartalmazó meghívóval köteles összehívni. A Közgyűlés üléseinek tervezett időpontjáról és napirendjéről szóló értesítőt az Elnökség köteles az Egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán és honlapján (www.vgykeme.hu) nyilvánosságra hozni.
A meghívónak tartalmaznia kell:
a) az Egyesület nevét és székhelyét;
b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését;
c) az ülés napirendjét;
d) az esetleges határozatképtelenség miatt megismételt Közgyűlés körülményeit: időpontját, helyszínét és azt, hogy az eredeti napirendek tárgyában a megjelentek számától függetlenül határozatképes a Közgyűlés.
A meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 8 napon belül a tagok és az Egyesület szervei a közgyűlést összehívó személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A kiegészítés tárgyában az összehívó személy jogosult dönteni. Ha nem dönt róla, vagy azt elutasítja, a Közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.
6. A Közgyűlés nyilvános, azon bárki részt vehet, szavazati joggal azonban csak az Egyesület rendes tagjai rendelkeznek.
A szavazatszámlálók a elnök javaslatára a Közgyűlés által a jelen lévők közül megválasztott 2 személy.
A közgyűlés levezető elnöke az egyesület elnöke által felkért személy.
A Közgyűlés jegyzőkönyv-vezetője a levezető elnök javaslatára a Közgyűlés által a jelenlévők közül megválasztott személy.
A jegyzőkönyv hitelesítők a levezető elnök javaslatára a Közgyűlés által a jelen lévő Egyesületi tagok közül megválasztott 2 személy.
E tisztségviselőket a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel választja meg.
7. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha az Egyesület rendes tagjainak több mint fele, azaz 50% + 1 fő jelen van. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az Egyesület terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll;
f) vagy aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
8. Amennyiben a Közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt Közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes. A megismételt Közgyűlést az eredeti - határozatképtelenség miatt elmaradt Közgyűlés napjára, ugyanarra a helyszínre, ugyanazzal a napirenddel, fél órával későbbi időpontra is összehívható. Az új időpontot az eredeti meghívóban meg kell jelölni. Az eredeti Közgyűlésre szóló meghívóban fel kell tüntetni az ismételt Közgyűlés körülményeit: időpontját, helyszínét és azt, hogy az eredeti napirendek tárgyában a megjelentek számától függetlenül határozatképes a Közgyűlés.
9. A Közgyűlésen a határozatokat a szavazásra jogosult tagok - ha jogszabály, Alapszabály vagy más belső szabályzat másképp nem rendelkezik:
a) Egyszerű szavazattöbbséggel, nyílt szavazással hozzák, szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. Amennyiben ekkor is szavazategyenlőség alakul ki, úgy a napirendi javaslatot elvetettnek kell tekinteni.
Abban az esetben, ha a határozatképtelenség miatt megismételt Közgyűlésen csupán két tag van jelen, határozat csak e két tag egyhangú szavazatával hozható.
Amennyiben a Közgyűlés olyan súlyú kérdésben kíván dönteni, amely a jelenlévő tagok egyenkénti szavazatát igényli, a levezető elnök e kérdésben elrendelheti a név szerinti szavazást.
Titkos szavazással kell megválasztani az Elnökség, a Felügyelő Szerv és a Csörgőlabda-Szakosztály vezetőségi tagjait.
b) Különleges határozathozatali szabályok:
- az Alapszabály módosításához: a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
- az Alapszabály módosításához, az egyesület egyesüléséhez és szétválásához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
10. A Közgyűlés üléséről, az ülést követő 15 napon belül írásba foglalt jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell:
a) Az ülés helyét, időpontját és az azon - jelenléti ív szerint résztvevő rendes egyesületi tagok számát,
b) Az ülést Levezető Elnök és a két hitelesítő tag megválasztásának tényét és nevét,
c) Az elfogadott napirendet,
d) Az elhangzott hozzászólások és felszólalások lényegét, és a hozzászóló, a felszólaló személy nevét,
e) A hozott határozatokat, a döntés hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát, ill., ha ez lehetséges, személyét, valamint a határozat végrehajtásának határidejét és a végrehajtásért felelős személy megjelölését.
A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a meghívót, a jelenléti íveket, az írásbeli előterjesztéseket. A jegyzőkönyvet a Közgyűlés által megválasztott Levezető Elnök és a hitelesítésre megválasztott két tag hitelesíti. A Közgyűlésen hozott határozatokról az Elnökség folyamatos nyilvántartást vezet (határozatok könyve). A nyilvántartásban a határozat szövegét szó szerint rögzíteni kell. A nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy abból a határozat meghozatalának kelte, sorszáma, hatálya, a szavazás aránya egyértelműen megállapítható legyen. A nyilvántartásba vett határozatot az Elnök és a két hitelesítő tag hitelesíti.
11. A közgyűlésen hozott határozatokat a levezető elnök szóban, nyomban kihirdeti. Az Elnök köteles a Közgyűlés határozatait az Egyesület székhelyén a meghozatalukat követően 15 napos kifüggesztéssel nyilvánosságra hozni, ezzel egyidejűleg az érdekelt személyekkel postai úton írásban is közölni, valamint az Egyesület által működtetett honlapon (www.vgykeme.hu) is közzétenni.
B. AZ ELNÖKSÉG
1. Az Egyesület ügyvezető szerve az Elnökség, amely Elnökből, Alelnökből és további három Elnökségi tagból, valamint két fő póttagból álló, összesen öt + két fős testület. Az Elnökség tagjai vezető tisztségviselők. Az Elnökséget a Közgyűlés az Egyesület rendes tagjai közül öt év időtartamra titkos szavazással választja meg. Két Közgyűlés közötti időben az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a Közgyűlés hatáskörébe. Az Elnökség a döntéseiről, intézkedéseiről a soron következő Közgyűlésen köteles beszámolni.
Az Elnökség tagjai tiszteletdíjban és költségtérítésben is részesülhetnek, melynek feltételeit, összegét és elszámolásának rendjét a Közgyűlés évente a költségvetés részeként előre határozza meg. Az Elnökség tagjai pályázatoktól, támogatásoktól függően megbízási díjban is részesülhetnek.
2. Az Elnökség feladata:
a) az Egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
b) a beszámolók előkészítése és azoknak a Közgyűlés elé terjesztése;
c) az éves költségvetés elkészítése és annak a Közgyűlés elé terjesztése;
d) az Egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a Közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e) az Egyesület jogszabály és az Alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
f) a Közgyűlés előkészítése és összehívása (rendkívüli Közgyűlés is) az elnök útján, a tagság és az Egyesület szerveinek értesítése;
g) a Közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
h) részvétel a Közgyűlésen és válaszadás az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
i) gondoskodik a Közgyűlés határozatainak végrehajtásáról;
j) a tagság nyilvántartása;
k) az Egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
l) az Egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
m) az Egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele;
n) az Alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés;
o) biztosítja az Alapszabályban és más egyesületi szabályzatokba foglaltak megtartását és megtartatását;
p) javaslatot tesz az éves tagdíj mértékére, előterjeszti az éves költségvetési és zárszámadási javaslatot, ill. közhasznúsági mellékletet;
q) a jogszabályoknak és az Alapszabálynak megfelelően javaslatot tesz az Egyesület szervezeti és működési szabályzatára és egyéb szabályzataira, melyet a Közgyűlés elé terjeszt és az hagy jóvá
r) dönt az Egyesületen belül kistérségi körzeti csoportok működésének engedélyezéséről, megszűnéséről;
s) dönt intézményalapításról vagy ahhoz való csatlakozásról, vállalkozási tevékenység indításáról, folytatásáról, s e körben szerződéseket köthet;
t) a Közgyűlés által elfogadott, az Országos Bírósági Hivatalnál letétbe helyezett Közhasznúsági mellékletet és a számviteli beszámolót az Egyesület által működtetett honlapon (www.vgykeme.hu), legfontosabb adatait az Egyesület faliújságján, valamint a tagok részére küldött körlevélben teszi közzé;
u) dönt sajtótermékek kiadásáról, internetes honlap létesítéséről, működtetéséről;
v) dönt az Egyesületet terhelő kötelezettségek és megillető jogosultságok vállalásáról;
w) dönt az Egyesület együttműködési megállapodásairól, gondoskodik az érdekvédelmi szövetségben fennálló tagsági jogviszonyból eredő kötelezettségek teljesítéséről;
x) dönt adománygyűjtés módjáról, tartós adományozóval történő megállapodásról, adományszervezővel történő megállapodásról;
y) dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés, vagy más egyesületi szerv kizárólagos hatáskörébe.
3. Az Elnökség biztosítja az Egyesületnek az Alapszabályban meghatározottak szerinti folyamatos működését, gondoskodik az Egyesület vagyonának az Alapszabályban rögzített céloknak megfelelő felhasználásáról. Meghatározza a kitűzött cél megvalósításához szükséges tárgyi és személyi feltételeket, az Elnök útján gondoskodik azok biztosításáról. Az Elnökség feladata, hogy az Egyesület részére az Alapszabályban meghatározott közhasznú célja megvalósításához szükséges anyagi forrásokat biztosítsa a törvényes lehetőségek igénybevételével, mint adományok gyűjtése, tartós támogatók szerzése, pályázatokon való részvétel.
Az Elnökség tagjai, mint vezető tisztségviselők az Egyesület vezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, az Egyesület érdekeinek elsődlegessége alapján köteles ellátni. A jogszabályokban, az Alapszabályban, egyéb szabályzatokban, ill. a Közgyűlés által hozott határozatokban foglalt kötelezettségeinek vétkes megszegésével az Egyesületnek okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felelnek.
Az Elnökség tagja köteles a Közgyűlésen részt venni, a Közgyűlésen az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni és az Egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.
Az Elnökség tagja az Egyesület tagjai részére köteles az Egyesületre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra az Egyesületre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést az Elnökség tagja a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti.
4. Az Elnökség köteles kéthavonta elnökségi ülést tartani, ha szükséges, akkor ezt rövidebb időszakonként is megteheti, rendkívüli elnökségi ülés formájában. A Felügyelő szerv indítványára - annak megtételétől számított 30 napon belül - intézkedés céljából össze kell hívni az elnökségi ülést. E határidő eredménytelen eltelte esetén az Elnökség összehívására a Felügyelő szerv is jogosult.
Az Elnökség ülését az Elnök írásban, az ülést megelőzően legalább öt nappal korábban közölt írásbeli meghívóval hívja össze, a napirend megjelölésével, névre szólóan értesíti az Elnökség tagjait, a Felügyelő Szervet, a Csörgőlabda-Szakosztályt, valamint az olyan érdekelt személyt, akinek az ügye a napirenden szerepel.
Az Elnökség üléseinek tervezett időpontjáról és napirendjéről szóló értesítőt az Elnök köteles az Egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán is kifüggeszteni, ily módon nyilvánosságra hozni.
5. Az Elnökség ülése nyilvános, azon bárki részt vehet, az érintett személy felszólalhat, szavazati joga azonban csak az Elnökség tagjainak van.
Zárt ülést kell elrendelni:
- Ha a napirend nyilvános megtárgyalása üzleti vagy magántitkot sértene,
- Személyügyi kérdésekben,
- Ha azt az Elnökségi tagok többsége az ok megjelölésével kifejezetten kéri.
6. Az Elnökség határozatképes, ha az ülésen az Elnökség legalább 3 tagja részt vesz. Határozatait nyílt szavazás útján, egyszerű szavazattöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. Ismételt szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.
7. Az Elnökség üléséről, az ülést követő 15 napon belül írásba foglalt jegyzőkönyvet kell készíteni, melyben rögzíteni kell:
a) Az ülés helyét, időpontját és azon részt vevők nevét,
b) A napirendet,
c) Az elhangzott hozzászólások lényegét és a hozzászóló személy, nevét,
d) A hozott határozatokat, a döntés hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát, illetve személyét, valamint a határozat végrehajtásának határidejét és a végrehajtásért felelős személy megjelölését.
Az Elnökség üléséről készült jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a meghívót, a jelenléti ívet és az írásbeli előterjesztéseket. Az Elnökség üléséről készült jegyzőkönyvet az Elnök, illetve egy Elnökségi tag hitelesíti. Az Elnökség az általa hozott határozatot az Egyesület székhelyén, a határozat meghozatalát követően 15 napos kifüggesztéssel nyilvánosságra hozza, ezzel egyidejűleg az érdekelt személlyel postai úton írásban is közli.
Az Elnökség az általa hozott határozatokról folyamatos nyilvántartást vezet /határozatok könyve/.
A nyilvántartásba a határozat szövegét szó szerint rögzíteni kell. A nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy abból a határozat meghozatalának kelte, sorszáma, hatálya, a szavazás aránya, a határozatot ellenzők személye egyértelműen megállapítható legyen. A nyilvántartásba vett határozatot az Elnök és egy Elnökségi tag hitelesíti.
8. Az Elnökségi tagság megszűnik:
a) a megbízás időtartamának lejártával;
b) visszahívással: az Egyesület tagjai az Elnökségi tagot bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják.
c) lemondással: az Elnökség tagja megbízatásáról az Egyesülethez címzett, az Egyesület másik Elnökségi tagjához vagy a Közgyűléshez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. (ha az Egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új Elnökségi tag kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított 60. napon válik hatályossá.)
d) az Elnökségi tag halálával. A tag elhalálozása, lemondása vagy visszahívása esetén, helyére a megválasztott Elnökségi póttag kerül, és ezzel teljes jogú Elnökségi taggá válik;
e) az Elnökségi tag cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
f) az Elnökségi taggal szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
9. Elnökség tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
Az Elnökség elnöke/tagja ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
Nem lehet Elnökség tagja az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
Nem lehet Elnökség tagja az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy (így az Egyesület) vezető tisztségviselője nem lehet.
Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet Elnökség tagja az, akit eltiltottak a Elnökségi tevékenységtől.
Az Elnökség és a Közgyűlés határozathozatalában - összeférhetetlenség miatt - nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 8:1. §. 1. és 2. pont] a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a civil szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
10. A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,
a) Amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b) Amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c) Amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d) Amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
11. Az Elnökség tagjai, elérhetőségük, mandátumuk
· Nagyné Papp Edit; Elnök;
2800 Tatabánya, Komáromi út 13. fsz.1.; mandátuma 2024.07.20-ig érvényes
· Tóth Sándor; Alelnök;
2852 Kecskéd, Malom utca 36.; mandátuma 2024.07.20-ig érvényes
· Markó Sándor; Elnökségi tag;
2840 Oroszlány, Szeptember 6. utca 86.; mandátuma 2024.07.20-ig érvényes
· Móricz Ádám; Elnökségi tag;
2800 Tatabánya, Sárberki ltp. 413 3/7. .; mandátuma 2024.07.20-ig érvényes
· Császár Győző; Elnökségi tag;
2800 Tatabánya, Szabó Ignác u. 4/c. 1/1.; mandátuma 2024.07.20-ig érvényes
Elnökségi póttagok, elérhetőségük, mandátumok:
Pillmann Tünde;
2824 Várgesztes, Arany J. u. 36.; mandátuma 2024.07.20-ig érvényes
· Góralczyk Wladyslavné;
2800 Tatabánya, Bánhidai ltp. 115. 2/8.; mandátuma: 2012. 07. 20-ig érvényes.
C. FELÜGYELŐ SZERV
1. A Közgyűlés az Egyesület tevékenységének ellenőrzésére öt év időtartamra titkos szavazással háromtagú, valamint egy póttagú Felügyelő Szervet választ. A háromfős Felügyelő Szerv első ülésén megállapítja ügyrendjét, illetőleg tagjai közül Elnököt választ. Tagjai a Felügyelő szerv munkájában személyesen kötelesek részt venni. Tagjai az Egyesület Elnökségétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak. A Felügyelő szerv tagjai az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével az Egyesületnek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek az Egyesülettel szemben.
2. Nem lehet a Felügyelő Szerv Elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
a) A Közgyűlés, illetve az Elnökség Elnöke vagy tagja (ide nem értve az Egyesület legfőbb szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),
b) A közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) A közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve
d) Az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.
A Felügyelő Szerv tagjainak összeférhetetlenségére egyebekben az Alapszabály IV. B.9. pontjának rendelkezései az irányadóak.
3. A Felügyelő Szerv tagság megszűnik:
a) A megbízás időtartamának lejártával,
b) A tag elhalálozásával,
c) A tag lemondásával,
d) A tag visszahívásával (indokolás nélkül),
e) Törvényben meghatározott kizáró ok bekövetkeztével,
f) Az Egyesület megszűnésével.
A szerv tagja tisztségéről bármikor írásban, indokolás nélkül lemondhat. A lemondás akkor hatályos, ha az írásban foglalt lemondást az Elnökség a lemondó tagtól akár személyesen, akár postai úton átvette.
A visszahívott Felügyelő Szerv tag a visszahívást kimondó Közgyűlési határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 30 napon belül az Egyesület székhelye szerinti törvényszékhez fordulhat a Ptk. 62.§. 3:35.§-3:36.§.-aiban meghatározottak szerint.
E jogorvoslati lehetőségről a visszahívást kimondó határozatban a visszahívott Felügyelő Szerv tagot tájékoztatni kell.
4. A Felügyelő Szerv ülését évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. A Felügyelő Szerv üléseit a Felügyelő Szerv Elnöke jogosult összehívni a tagoknak címzett, az ülés tervezett napirendjét is tartalmazó írásbeli meghívó útján. A meghívók elküldése és az ülés időpontja között legalább 5 napnak kell eltelnie.
A Felügyelő Szerv Elnökének a szerv ülését bármely Felügyelő Szerv tagnak az ok és a cél megjelölésével történő kezdeményezésére össze kell hívnia.
Ha a Felügyelő Szerv Elnöke a Szerv ülés összehívását elmulasztotta, a Szerv ülését bármely tag haladéktalanul köteles összehívni.
5. A Felügyelő Szerv ülése akkor határozatképes, ha azon legalább két tag jelen van.
A Felügyelő Szerv valamennyi határozatát, döntését egyszerű szótöbbséggel, ha csak két tag van jelen, akkor a két tag egyhangú szavazatával hozza.
6. A Felügyelő Szerv feladata az egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az Alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése. A Felügyelő Szerv ellenőrzi az Egyesület működését és gazdálkodását. Ennek során az Elnökségtől jelentést, az Egyesület munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az Egyesület könyveibe, irataiba és számviteli nyilvántartásaiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja, az Egyesület fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja. A Szerv munkájáról évente jelentést tesz az Egyesület Közgyűlésének. A Felügyelő szerv köteles a Közgyűlés elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a Közgyűlésen ismertetni.
A Felügyelő Szerv a feladatai ellátása érdekében szükség esetén külső szakértő illetve szakértői testület bevonására is jogosult.
7. A Felügyelő Szerv Elnöke és bármely tagja az Egyesület Elnökségének ülésén tanácskozási joggal részt vehet.
8. A Felügyelő Szerv köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően a Közgyűlést, vagy az Elnökséget tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy:
a) Az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a Közgyűlés döntését teszi szükségessé,
b) Vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
9. Az Felügyelő Szerv tagjai, elérhetőségük, mandátumuk
· Farkasné Lengyel Katalin; Felügyelő Szerv elnöke;
2945 Tárkány, Fő utca 11. ; mandátuma 2024.07.20-ig érvényes
· Lukácsi Mónika Felügyelő Szerv tagja;
2800 Tatabánya, Zója u. 5/B 5/3; mandátuma 2024.07.20-ig érvényes
· Nagy Zoltán; Felügyelő Szerv tagja;
9090 Pannonhalma, Dózsa Gy. u. 55.; mandátuma 2024.07.20-ig érvényes
Felügyelő szerv póttag:
· Németh Istvánné;
2800 Tatabánya, Győri u. 30. 1/6.; mandátuma 2024. 07. 20-ig érvényes.
A Közgyűlést, vagy az Elnökséget a Felügyelő Szerv indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a Közgyűlés és az Elnökség összehívására a Felügyelő Szerv is jogosult.
Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó Komárom-Esztergom Megyei Főügyészséget.
D. CSÖRGŐLABDA-SZAKOSZTÁLY
A közgyűlés jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egységként létrehozza az Egyesület sporttevékenységének megvalósítása - így különösen az Egyesület célcsoportjához kötődő megyei csörgőlabda csapat működtetése, az ezzel összefüggő szervezési feladatok ellátása, támogatási források felkutatása - érdekében az egyesület Csörgőlabda-szakosztályát. A közgyűlés ennek érdekében 5 éves határozott időtartamra titkos szavazással háromtagú szakosztály-vezetőséget választ. A háromfős szakosztály-vezetőség az első ülésén megállapítja ügyrendjét, illetőleg tagjai közül szakosztály-vezetőt választ.
A szakosztály-vezetőség tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a szakosztály-vezetőség tagja az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet szakosztály-vezetőség tagja az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak.
A szakosztály-vezetőség tagjai a szakosztály munkájában személyesen kötelesek részt venni. A szakosztály a munkájáról a Közgyűlésnek évente beszámol, rendszerint az éves rendes Közgyűlés keretében.
1. Az Egyesület az éves költségvetéséből elkülöníti a szakosztály működéséhez szükséges anyagi keretet. Ennek mértékére a szakosztály vezetője tesz előterjesztést, amelyet a Közgyűlés általában az éves rendes Közgyűlés keretében hagy jóvá. A Közgyűlés a szakosztály fenntartásának költségeihez az Egyesület mindenkori anyagi lehetőségeihez mérten járul hozzá, a működtetéssel kapcsolatosan keletkezett forrásokkal a szakosztály önállóan gazdálkodik. Rendkívüli, vagy gyors döntést igénylő esetben a szakosztály vezetője rendkívüli Közgyűlés összehívását kezdeményezheti az Elnökség bármely tagjánál, aki ezt követően a szükséges intézkedéseket megteszi a rendkívüli Közgyűlés összehívása érdekében. Amennyiben az Elnökség a rendkívüli Közgyűlés összehívását szükségesnek tartja, erről határozatot hoz és intézkedik az összehívásról,
2. A szakosztály-vezetőségi tagság megszűnik:
a) A megbízás időtartamának lejártával,
b) A vezetőségi tag elhalálozásával,
c) A vezetőségi tag lemondásával,
d) A vezetőségi tag indokolás nélküli visszahívásával,
e) Törvényben meghatározott kizáró ok bekövetkeztével,
f) Az Egyesület megszűnésével.
3. Az szakosztály-vezetőség tagja tisztségéről bármikor írásban, indokolás nélkül lemondhat. A lemondás akkor hatályos, ha az írásban foglalt lemondást az Elnökség a lemondó vezetőségi tagtól akár személyesen, akár postai úton átvette.
4. A visszahívott szakosztály-vezetőségi tag a visszahívást kimondó Közgyűlési határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 30 napon belül az Egyesület székhelye szerinti törvényszékhez fordulhat a Ptk. 62.§. 3:35.§-3:36.§.-aiban meghatározottak szerint. E jogorvoslati lehetőségről a visszahívást kimondó határozatban a visszahívott vezetőségi tagot tájékoztatni kell.
5. A szakosztály ülését évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. A szakosztály üléseit a szakosztály-vezető jogosult összehívni a szakosztály-vezetőségi tagoknak címzett, az ülés tervezett napirendjét is tartalmazó írásbeli meghívó útján. A meghívók elküldése és az ülés időpontja között legalább 5 napnak kell eltelnie.
6. A szakosztály-vezetőnek a szakosztály ülését bármely szakosztály-vezetőségi tagnak az ok és a cél megjelölésével történő kezdeményezésére össze kell hívnia.
Ha a szakosztály-vezető az ülés összehívását elmulasztotta, az ülést bármely szakosztály-vezetőségi tag haladéktalanul köteles összehívni.
7. A szakosztály ülése akkor határozatképes, ha azon legalább két tag jelen van.
A szakosztály valamennyi határozatát, döntését egyszerű szótöbbséggel, ha csak két tag van jelen, akkor a két tag egyhangú szavazatával hozza.
8. A szakosztály feladata az Egyesület célcsoportjának a csörgőlabda-játékkal - mint a vakok- és gyengén látók speciális sportágával - kapcsolatos tevékenységének, mint sporttevékenységnek oktatása, a sportággal kapcsolatos edzések, hazai és nemzetközi versenyek, mérkőzések rendezésében és az azokon való részvételben történő közreműködés, valamint a szakosztály ezzel kapcsolatosan hatáskörébe utalt egyéb feladatainak ellátása. A szakosztály közreműködik a célcsoport ifjúsági- és lakossági tömegsporttal összefüggő egyesületi feladatok megvalósításában is.
9. A szakosztály vezetője és bármely tagja az Egyesület Elnökségének ülésén tanácskozási joggal részt vehet.
10. A szakosztály tagja lehet bármely természetes személy, aki a csörgőlabda sportággal szeretne megismerkedni és azt hosszabb távon versenyszerűen űzni kívánja. A szakosztályi tagságnak nem feltétele az egyesületi tagság.
11. A szakosztályi tagokról a szakosztály-vezető nyilvántartást vezet.
12. A szakosztály beszámolóit, határozatait, egyéb tájékoztatóit, versenykiírásait az Egyesület által működtetett honlapon (www.vgykeme.hu), az Egyesület faliújságján, valamint a szakosztályi tagok részére küldött körlevélben teszi közzé.
13. A szakosztály sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet - ideértve a szakosztály vagyoni értékű jogainak hasznosítását is - csak kiegészítő tevékenységként folytathat. A sportlétesítmények használata, illetve működtetése - e rendelkezés alkalmazásában – az Egyesület szakosztálya alaptevékenységének minősül.
14. Az Egyesület a Csörgőlabda-Szakosztályt közgyűlési határozattal jogi személlyé nyilváníthatja.
15. Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a szakosztály jogi személyisége is megszűnik. A jogi személy szakosztály kötelezettségeiért az Egyesület kezesi felelősséggel tartozik.
16. A Vakok és Gyengénlátók KEM Egyesülete - a megyei Törvényszék bejegyzése és jogerőre emelése után - kezdeményezi a csörgőlabda szakosztály tagfelvételét a Komárom-Esztergom Megyei Kézilabda Szövetséghez tekintettel arra, hogy az integrált, hátrányos helyzetű sport szervezetek (vakok - gyengénlátók) a Paralimpia Bizottság 2010.05.24.-i határozata szerint a Magyar Kézilabda Szövetség tagjai lettek, versenyeiket a Kézilabda Szövetség szervezi és támogatja.
17. Az Csörgőlabda-Szakosztály tagjai, elérhetőségük, mandátumuk
· Tóth Sándor; Szakosztály vezető; 2852 Kecskéd, Malom utca 36.; mandátuma 2024.07.20-ig érvényes
Móricz Ádám; Szakosztály titkár; 2800 Tatabánya, Sárberki ltp. 413. 3/7; mandátuma 2024.07.20-ig érvényes
Pillmann Tünde; Gazdasági vezető; 2824 Várgesztes, Arany J. u. 36.; mandátuma 2024.07.20-ig érvényes
V. KÉPVISELET
AZ ELNÖK ÉS AZ ALELNÖK
1. Az Egyesületet az Elnök képviseli, akadályoztatása esetén jogkörében az Alelnök jár el.
Az Elnök képviseli az Egyesületet bíróságok, hatóságok és egyéb szervek előtt, továbbá harmadik személyekkel szemben, esetenként vagy az ügyek meghatározott részére nézve azonban képviseleti jogát az Egyesület munkatársára vagy külső harmadik személyre írásbeli meghatalmazással átruházhatja.
2. Az Egyesület vagyonából történő kifizetésekhez, a bankszámláról történő rendelkezéshez és egyéb kötelezettség vállalásokhoz 2 együttes aláíró szükséges, az alábbiak szerint:
- Elnök/Alelnök,
- Elnök/Irodavezető,
- Alelnök/Irodavezető.
3. Az Elnök feladata:
a) Előkészíti és összehívja a Közgyűlést,
b) Összehívja és vezeti az Elnökség ülését,
c) Dönt rendes és pártoló tag felvételéről, tagsági viszony megszűnéséről, kilépés, cselekvőképtelenné válás (kivéve a kizárólag életkor miatti cselekvőképtelenséget), valamint elhalálozás okán történő törlésről.
d) Intézkedik a tagnyilvántartás hiteles vezetéséről, illetve az Egyesület könyveinek és egyéb nyilvántartásainak vezetéséről,
e) Gondoskodik az adatszolgáltatások teljesítéséről, a Közgyűlés és az Elnökség döntéseinek végrehajtásáról,
f) Irányítja és ellenőrzi az Egyesület tevékenységét,
g) Az Egyesület székhelyén biztosítja az irat betekintési jog gyakorlását oly módon, hogy a közhasznú szervezet működésével kapcsolatban keletkezett iratokba - előre egyeztetett időpontban – bárki betekintést nyerhessen, (A betekintéssel érintett iratokról a betekintő személy a saját költségére másolatot készíthet.)
h) Az Elnökség tevékenységéről igény szerint, de legalább évente egy alkalommal a Közgyűlésnek és az Egyesület támogatóinak beszámol,
i) Ellátja az Egyesület operatív ügyintéző szervezetének felügyeletét, az Egyesület munkavállalói felett gyakorolja a munkáltatói jogokat,
j) Az Egyesület tagsága által felvetett kérdésre vagy panaszra 30 napon belül írásban köteles érdemi választ adni vagy a panasz kivizsgálásáról szóló megállapítást adni,
k) Ellátja mindazon feladatokat, amelyeket jogszabály, Alapszabály, közgyűlési határozat vagy belső szabályzat a civil szervezet vezetője számára előír.
l) Az éves munkaterv közzétételének határideje tárgyév január 31.
4. Az Egyesület Alelnökének feladata, hogy támogassa az Elnök munkáját, akadályoztatása esetén helyettesítse az Elnököt, az Elnökség döntése szerint ellássa az Egyesületnél működő kistérségi körzeti csoportok munkájának segítését.
VI. AZ EGYESÜLET VAGYONA ÉS GAZDÁLKODÁSA
1. Az Egyesület saját vagyonával a vonatkozó pénzügyi rendelkezések alapján a Közgyűlés által jóváhagyott költségvetés szerint gazdálkodik.
2. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. Tagjai - a tagdíj megfizetésén túl - az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
3. Az Egyesület vagyona az alábbi bevételeiből képződik:
a) Tagok által befizetett tagdíjakból, a jogi személyek és magánszemélyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból,
b) Gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel;
c) A költségvetési támogatásból:
ca) A pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatásból;
cb) Az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatásból;
cc) Az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatásból;
cd) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összegéből;
d) Az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevételből;
e) Más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adományból;
f) Befektetési tevékenységből származó bevételből;
g) Az a.)-f.) pontok alá nem tartozó egyéb bevételből.
4. Az Egyesület évente képződő vagyona az Egyesületi célkitűzés megvalósítása érdekében végzett tevékenységre és az Egyesület működésével kapcsolatos kiadások fedezésére használható fel.
5. Az Egyesület költségei:
a) Az alapcél szerinti közhasznú tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek;
b) Gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek;
c) Az Egyesület szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;
d) Az a.)-c.) pontok alá nem tartozó egyéb költség.
A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségeket bevétel arányosan kell megosztani.
6. Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.
7. Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, az Alapszabályban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez. A gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységre fordítja. A Közgyűlés feladata a működőképesség fenntartása, és a fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, illetve kezdeményezése.
8. Az Egyesület vállalkozói tevékenységét a látássérültek esélyegyenlőségének megteremtése érdekében végzi.
9. Az Egyesület:
a. gazdasági-vállalkozói tevékenységének fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel,
b. az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.
10. Az Egyesületnek az Alapszabályban meghatározott közhasznú cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.
VII. BESZÁMOLÁSI SZABÁLYOK
1. Az Egyesület éves beszámolóját és közhasznúsági mellékletét az Elnökség előterjesztése alapján a Közgyűlés nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel fogadja el. Az éves beszámoló és a közhasznúsági melléklet elfogadása a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.
Az Egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles letétbe helyezni és közzétenni. Az Egyesület köteles a Közgyűlés által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét - kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt - az adott üzleti év mérleg fordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni, kötelező könyvvizsgálat esetén ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta. A közzétételi kötelezettség kiterjed a beszámoló, valamint közhasznúsági melléklet tekintetében saját honlapon (www.vgykeme.hu) történő elhelyezésére is. A honlapon közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítani kell. A letétbe helyezett beszámolót, valamint közhasznúsági melléklet adatainak lekérdezését a Civil Információs Portál számára lehetővé kell tenni.
2. A közhasznúsági melléklet tartalmazza:
a) A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást,
b) A közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását,
c) Az Egyesület vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét, és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását
d) A közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót, ezen tevékenységek fő célcsoportját és eredményeit
e) A közhasznú jogállás megállapításához szükséges adatokat, mutatókat
3. Az Egyesület beszámolójába, éves közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet. Az Egyesület a beszámolóját, közhasznúsági mellékletét, valamint gazdálkodásának legfontosabb adatait az Egyesület által működtetett honlapon (www.vgykeme.hu), az Egyesület faliújságján, valamint a tagok részére küldött körlevélben köteles nyilvánosságra hozni.
VIII. EGYÉB RENDELKEZÉSEK
1. Az Egyesület megszűnik ha:
a) az Egyesület egy másik egyesülettel egyesül (összeolvadását, beolvadását a Közgyűlés a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozatával kimondja.
b) A Közgyűlés a feloszlásáról határoz,
c) A bíróság feloszlatja,
d) Törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszünteti, vagy megállapítja megszűnését,
e) A fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti és az Egyesületet a nyilvántartásból törli.
A b.)-e.) pontjaiban foglalt esetekben az Egyesület jogutód nélkül szűnik meg. A b.) pontban foglalt esetben végelszámolási eljárást, a c.)-d.) pontokban foglalt esetekben pedig kényszer-végelszámolást kell lefolytatni, amelynek részletes szabályait az Ectv. II. fejezete részletezi.
2. A jogutód nélküli megszűnés esetei:
a) az Egyesület megvalósította célját vagy az Egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg;
b) az Egyesület tagjainak száma 6 hónapon keresztül nem éri el a 10 főt.
c) a tagok kimondják megszűnését;
d) az arra jogosult szerv megszünteti, feltéve, hogy az Egyesület vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság az Egyesületet a nyilvántartásból törli.
3. Nem egyesülhet más egyesülettel az az Egyesület, amely felszámolás, végelszámolás vagy kényszer-végelszámolás alatt áll, vagy ha a büntetőügyben eljáró bíróság vagy ügyész az Egyesületet, vagy a bíróságot arról értesíti, hogy az Egyesülettel szemben a külön törvényben meghatározott büntetőjogi intézkedés alkalmazására kerülhet sor. Az Egyesület más egyesülettel való egyesülését csak akkor határozhatja el, ha az Alapszabály szerinti induló tőkét teljes egészében az Egyesület rendelkezésére bocsátották.
4. A feloszlással történő megszűnés esetén a vagyonról a Közgyűlés határoz. A Közgyűlés nem dönthet az Egyesület feloszlásáról, ha az Egyesülettel szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt vagy az Egyesület fizetésképtelenségét a bíróság megállapította. Az Egyesület feloszlása esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az Egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. Az Egyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó, a szakosztály rendelkezésére bocsájtott aktuális vagyon állami tulajdonba kerül, és azt a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetésében az utánpótlás-nevelés támogatására kell fordítani.
Az Egyesületnek a bírósági nyilvántartásból való törlésére akkor kerülhet sor, ha a MOB igazolja, hogy az Egyesület szakosztálya az állami sportcélú támogatás felhasználásával az Stv.-ben, valamint az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően elszámolt, vagy azt, hogy az Egyesület szakosztálya állami sportcélú támogatásban nem részesült.
IX. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
1. Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az Ectv., a Ptk., a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (Cnytv.), a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII.30.) Korm. rendelet, továbbá a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezeti beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 224/2000. (XII.19.) Korm. rendelet, valamint a vonatkozó egyéb jogszabályok rendelkezései az irányadóak.
Záradék:
Ezen módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt létesítő okirat, egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel, a 2019. július 20.-i Közgyűlésen 13/2019/KGY(VII.20.) számú határozattal elfogadott módosításoknak megfelelő tartalommal.
Tatabánya, 2019. 07. 20.
................................................ ..................................................
Nagyné Papp Edit Tóth Sándor
az Egyesület Elnöke az Egyesület Alelnöke
Tanú1.
Név:..........................................................
Cím:..........................................................
Aláírás: ....................................................
Tanú 2.
Név:..........................................................
Cím:..........................................................
Aláírás: ....................................................