A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének rövid története

 

Szövetségünk hazánkban az egyik legrégebbi érdekvédelmi szervezet.

1901-ben alakult meg a Vakokat Gyámolító Országos Egyesület, amely azonban nem a vak emberek kezdeményezésére szerveződött. A korabeli társadalom emberi

felelősségérzete hívta életre. Létrejöttek a foglalkoztató műhelyek, ahol elsősorban önmaguk ellátásának fedezéséért dolgoztak a vak emberek.

Az I. világháború tragédiájára volt szükség ahhoz, hogy minőségi változás történjék. Míg addig a Vakokat Gyámolító Országos Egyesület tevékenysége az alsóbb,

alapvetően kiszolgáltatott társadalmi rétegre terjedt ki, most a társadalom minden köréből a látássérültek tömegei jelentek meg. A képzett és öntudattal

rendelkező vak emberek kezdeményezésére alakult meg a Vakok Szövetsége 1918 októberében.

A szövetség alakulásának körülményeivel foglalkozva, nem szabad figyelmen kívül hagyni az adott történelmi helyzetet és az akkortájt előretörő liberális

eszmék hatását. Az 1918- ban megalakult kormány jóváhagyta a szövetség alapszabályát, amely megfelelő keretet biztosított egy magáért tenni kívánó embercsoportnak.

Megjelent a társadalom és az egyén felelősségének két pólusa.

Az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság idején Varga Jenő neves közgazdász hatékony támogatásával a szociálpolitika egyik legfontosabb feladatának tekintette

a csökkent munkaképességűek, köztük a vakok, munkába állítását.

1919 után visszalépés következett, ismét a társadalom karitatív szerepe került előtérbe.

A szövetség történetének tényszerű ismertetésekor itt meg kell állnunk. Bár 1920-tól bizonyos fokú visszalépés tapasztalható, de már a szövetség megalakulása

idején megfogalmazódott egy, a fejlődés irányát meghatározó alapelv és szociális igény, és mindez napjainkig időtállónak bizonyult.

A két világháború között a vakokért két szervezet működött: az állam , illetve a társadalom támogatását élvező Vakokat Gyámolító Országos Egyesület és a

vakok által életre hívott Vakok Szövetsége. A korabeli szociálpolitika karitatív alapokon állott, így kizárólag az államilag támogatott Vakokat Gyámolító

Országos Egyesületnek kedvezett. 1941-ben a két szer vezet között együttműködés jött létre, melynek fő oka nem a tevékenység azonossága, hanem személyhez

kötődő dolog volt, mivel a szövetség elnöke egyben a Vakokat Gyámolító Országos Egyesület igazgatóhelyettesi funkcióját is betöltötte.

1938-ban a szövetség kiadja első rendszeres folyóiratát, a Vakok Világát, amely fórumot biztosít a vak emberek problémáinak megvitatására.

1945 ismét változást hoz a magyarországi vakok életében. Az indulás során újból előtérbe kerül az állampolgári kezdeményezés, a Vakokat Gyámolító Országos

Egyesület beolvad a Vakok Szövetségébe.

1948-ban felfüggesztik a szövetség autonómiáját és létrehozzák a Belügyminisztérium felügyelete alatt működő Vakügyi Tanácsot. Az autonómia elvesztése ellenére

1949-ben megalakult a Vakokat Foglalkoztató nemzeti Célvállalat. 1952-ben a Vakok Szövetsége részleges autonómiát kap és az Egészségügyi Minisztérium felügyelete

alatt működhet. A szervezet érdekvédelmi tevékenységét az 1950-es években bővíti és kiterjeszti a magyarországi gyengénlátókra is. Az 1976-ban jóváhagyott

alapszabály már a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége elnevezést rögzíti.

A magyarországi demokratizálódás eredménye többek között az új egyesülési törvény, melynek értelmében a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége 1989-től

független társadalmi szervezetként működik. Gazdálkodását alapvetően költségvetési támogatásból, pályázati forrásokból és részben adományokból fedezi.

Az egyre szűkülő költségvetési források hatására, valamint a sikeresebb érdekképviseleti munka érdekében az MVGYOSZ 2005 szeptemberében újabb jelentős átalakuláson

ment keresztül. Alapszabályának módosításával immár nem csak természetes személyek lehetnek a szervezet tagjai, hanem soraiba fogadta azokat a kizárólag

a látássérültek érdekében tevékenykedő egyesületeket is, amelyek zömében az MVGYOSZ vidéki szervezeteinek bázisán jöttek létre.

A demokratikusan működő MVGYOSZ legfőbb ügydöntő szerve a küldöttközgyűlés, melybe minden egyesület egyenként 5-5 küldöttet, valamint ezen felül tagságának

1000 főt meghaladó része után 500 tagonként további egy küldöttet delegálhat. A természetes személyek szintén öt küldöttet választhatnak, ők is 1000 fő

fölött 500 tagonként plusz egy főt választanak és küldenek a legfőbb ügydöntő szervhez.

Az MVGYOSZ élén az öttagú elnökség áll, mely tagjai közül választ elnököt. A szervezet operatív irányítását a Hermina úti székházban dolgozó hivatalvezető

végzi 2006 januárjától.