vissza a főoldalra

Vakok és Gyengénlátók Komárom-Esztergom Megyei Egyesülete

Louise Braille élete

A Braille irás-olvasás története

Charles Barbier

Louis Braille

Hogyan sajatítják el a vakok az írást-olvasást?

Valentin Haüy

Pontlogikák

Charles Barbier

A Braille írás elődje a Charles Barbier által kitalált sötétben is olvasható titkos írás.  A látó abc-én alapuló vakírások hibája, hogy a tapintás és hallás közé beiktatja a vakoknál hiányzó látás láncszemet. Az igazi áttörés a Barbier-rendszer, mely Charles Barbier munkája 1819-22-ben. Elrugaszkodott a látó abc-tôl, és pontokat használt. Ô szintén látó volt, egy császári katonatiszt. Nem a vakok számára szerkesztette írását, hanem katonai célból. Alapkövetelménye volt a titkosság, ezért a bárki által olvasható latin betűket elvetette, és megalkotta az "éjszakai írást", ami sötétben is olvasható. Találmányával nem ért el sikert a hadászatban. Rendszerének lényege, hogy a francia abc harminchat betűjét egy 6x6-os négyzetben helyezte el. Megszámozta a sorokat és az oszlopokat, így minden betűt egyértelműen meghatározott egy kétjegyű szám. Ezt a számot két oszlopban elhelyezett pontokkal ábrázolta: az első oszlopban annyi darab pont, amennyi az elsô számjegy értéke, a második oszlopban amennyi a második számjegy értéke. A rendszernek az a hibája, hogy csak betűk rögzítésére alkalmas, nem lehet pl. írásjeleket írni. A másik nagy gond a táblázatos rendszer, ami miatt erőteljesen fonetikus, és nem lehet kibővíteni más nemzetek abc-jére, így nem lehet nemzetközi. Barbier rendszerét többen megpróbálták tökéletesíteni, köztük Gabriel Gauthier, de az ô írásmódja elveszett!

Párizs, 1784

Valentin Haüy intézetet alapított a vakok számára. Haüy és kollegái az iskola falain belül domború latin betűk olvasására, és (vonalzó segítségével) síkírásra oktatták tanulóikat. Az írástanulás nagyon kevés sikert hozott. A viaszlemezre megfelelő formátumba ráírt nyomtatott betűk a vakoknak is olvashatóvá váltak. Ezért Haüy a szükséges sokszorosítás miatt nyomdát rendezett be és felvetette a vakok könyvtárának gondolatát is. Ez az olvasásmód később elterjedt, és a Braille-féle írásmód megalkotása után is sokáig használatos volt.

Louis Braille (1809 - 1852)

Louis Braille 1809. január 4-én született Franciaországban, a Párizs melletti Coupvray faluban. Édesapja bőrdíszműves és szíjgyártó mester volt. Az apa műhelye jelentette a gyermek számára a játszóteret. A párizsi intézetben tanult, és ott lett tanár. Elkeserítette és dühítette az, hogy amíg az írás az egészséges embereknek természetes dolog, a vakoknak megoldhatatlan probléma. Bár tanultak betűket írni, de az nem, vagy csak alig volt olvasható. Ezért komoly szükség sürgette egy új, könnyebben kezelhető és még sok más szempontból megfelelőbb írásrendszer megalkotását. Az ötletet és az alapot e ma is használatos rendszerhez, Charles Barbier "éjszakai írása" adta. Ez a katonatiszt látók számára sötétben is olvasható titkosírást talált ki. Braille az alapötletből átvette a papírra domborítás lehetőségét, de nem kód, hanem karakterírást fejlesztett belőle. Összesen 6 pontnyi egység egy karakter helye. A 6 pont egy kis, álló téglalapban helyezkedik el, úgy, hogy a téglalap 3 pont magas, 2 pontnyi széles. A pontok számozása fentről lefelé, történik a baloldali soron. Attól függően, hogy a 6 lehetséges pontból melyeket használjuk fel - domborítjuk ki, - kapunk egy betűt, vagy más karaktert. A pontok nagysága mindig egyforma, erőssége az értelmezés szempontjából lényegtelen.     1825-ben megszületik a rendszer. 1829-ben megjelenik Braille írásának ismertetése. A Braille-írás elterjedt az egész világon, országonként más-más "sebességgel", így például Németországban csak 1879-ben vált kötelező iskolai írássá. Magyarországon 1893-ban vezették be, mint a vakok számára általános írásformát. A mai magyar pontrendszer Mihályik Lajos tanár rendszere. A nyelvek azonos betűinek jele egyforma. Az ékezetes és a kétjegyű betűk kaptak külön jelet.     Braille 1852. január 6.-án 43 évesen, igen fiatalon halt meg tuberkolózisban. A párizsi Pantheonban méltó helyen nyugszik. Mint méltatói említik, hátrahagyta a vakok számára a kulcsot, amellyel beléphetnek az egyetemes tudomány, a világ megismerésébe.

Hogyan sajátítják el a vakok az írást-olvasást?

A látás képessége sajnos nem minden embernek adatik meg. Van, aki születésétől fogva vak, mások valamilyen más okból, például egy baleset folytán, veszítik el a látásukat. Akkor vajon ők hogyan tanulnak meg írni-olvasni? Milyen lehetőségeik vannak elsajátítani ezt a két nagyon fontos formáját a kommunikációnak? Nem mostanában történt, hogy egy francia származású fiatalember, Louis Braille neve mellé egy népesség-összeírás alkalmával beírták, hogy sem írni, sem olvasni nem tud. Mindez 1829-ben történt. Braille, aki a Vakok Párizsi Intézetének egyik fiatal tanítója volt, még abban az évben kitalált egy új nyelvet, melynek segítségével a vakok számára is megnyílt az út az írás-olvasás elsajátításához. Braille egy egészen új abc-t talált ki, amely kiemelkedő pontok mintázataiból áll, hiszen a pontokat a kéz könnyebben le tudja tapogatni, mint a folyamatos vonalakat. Louis Braille a pontokat úgy kombinálta, hogy azok hasonlóak voltak a dominó pontjaihoz, és egy-egy összeállítás az abc valamelyik betűjének, egy írásjelnek vagy nagyon gyakran előforduló szavaknak felel meg, mint például az és vagy a névelők. Az úgynevezett Braille írást úgy olvassák el, hogy ezt a kiemelkedő szöveget egy vagy két ujj hegyével letapogatják. Majd eltelt száz év a vakírás megjelenésétől számítva, és 1932-ben már a Braille lett a vakok hivatalos nyelve. A rendszert, mely eredetileg 63 karakterből tevődik össze, azóta továbbfejlesztették, és tömörebbé tették. Erre azért volt szükség, mert így olvasni és írni is gyorsabban lehet, valamint az írás is kevesebb helyet foglal el, mint azelőtt. Ma már nemcsak hogy több nyelvre alkalmazzák a Braille írást, de használják kották, matematikai és tudományos összefüggések nyomtatására is. A Braille írásnak kézírásos változata is létezik, mely úgy készül, hogy egy fémkeretbe foglalt papírlapra Braille pontozóval beütik a pontokból álló karaktereket. A szöveget a papír hátoldalára kell írni jobbról balra haladva, ezután a lapot megfordítva a színén kidomborodik az írás, amit ezután szokásos módon, balról jobbra haladva lehet leolvasni. A fejlődésnek azonban még nem lett vége ennyivel, ugyanis megjelentek a Braille írógépek illetve a Braille rendszert alkalmazó nyomtatóval ellátott számítógépek is. A Braille írást Például a legújabb dombornyomásos gépekkel már úgy lehet a lapnak mindkét oldalára írni, hogy ez nem zavarja a másik oldalra nyomtatottak leolvasását. A Braille írást elsősorban azok használják, akik már vakon születtek vagy gyermekkorukban vakultak meg. Azok viszont, akik idősebb korukban veszítik el a látásukat, és már megszokták a hagyományos írást-olvasást, azoknak bizony sokkal nehezebb a helyzetük. Ráadásul ilyen korban már csökken a tapintás érzékenysége nemcsak a kor, de egyes izületi betegségekből kifolyólag is. Létezik egy másik vakírás is, ez sokak számára könnyebb a Braille írásnál. Ez utóbbi a Moon írás elnevezést kapta, melyet egy brightoni férfi, William Moon talált fel 1847-ben. Ez egy betűnkénti írás, mely kilenc alapkaraktert tartalmaz, ezek értelmezése pedig attól függ, hogyan helyezkednek el felfelé vagy körben. A szöveg sorait váltakozva balról jobbra, aztán jobbról balra, folyamatosan kell olvasni. Egy hátránya azonban van ennek az írásmódnak: csak angol nyelvterületen használják.

Valentin Haüy (1745 - 1822)

Francia hivatalnok, gyógypedagógus, a világ első vakok iskolájának megszervezője. Nyelvészeti tanulmányokat folytatott Párizsban, és mint külügyi alkalmazott dolgozott a minisztériumban. A vakokról két párizsi koncerten (1771-ben koldus vak zenészek emberi méltóságot megalázó utcai mulatságán és 1784-ben Maria Theresia van Paradis művelt vak nő előkelő koncertkörútjának fellépésén) szerzett ellentétes tapasztalatai indították el pályáján. Egy emberbaráti társaság segítségével Denis Diderot 1749-ben megjelent Levél a vakokról c. műve alapján kezdte meg 1784 májusában tanítási kísérleteit. A vak tanulókat domború nyomású könyvek segítségével írásra, számolásra, nyelvekre, földrajzra, történelemre, zenére stb. és különböző kézműves foglalkozásokra (pl. aranyhímzés, csipkeverés, könyvkötés stb.) tanították. Iskolájában elgondolása szerint vak diákjai látó gyermekek osztályait is tanították. 1786-ban jelent meg híres értekezése a vakok neveléséről domború (a látók számára is olvasható fekete betűs) nyomással.     A francia forradalom után a már közismert intézmény nemzeti intézménnyé minősült. Több intézkedéssel nem értett egyet, így 1802-ben nyugdíjazták. Újabb sikertelen magánpróbálkozás után elfogadta az orosz cár meghívását. Útközben Berlinben is hatással volt az ottani első vakok intézetének, majd Szentpétervárott 1807-ben a vakok első orosz intézetének megszervezésére. Mégis csalódottan tért vissza 1817-ben Párizsba, mert úgy érezte, hogy műve mindenütt befejezetlenül maradt. Az utókor elismeréssel tartja számon életművét.

1809. január 4-én született Louis Braille.

200 évvel ezelőtt, 1809. január 4-én született Louis Braille, aki feltalálta a Braille-írást, ami a látáskárosultak írását és olvasását segíti elő. A betűk kidomborodó pontokból állnak, amiket az ujjakkal könnyen érzékelni lehet. Braille három évesen egy baleset következtében elveszítette a látását. Ez az esemény megváltoztatta a francia, de egyben a világ látáskárosultjainak az életét. Tíz évesen a párizsi Vakok Intézetében tanult, ahol Barbier éjszakai írását tanulmányozta. Mivel elégedetlen volt vele, új módszert kezdett kifejleszteni. Így 1825-ben megalkotta a róla elnevezett ábécét. Két év múlva már a nyelvtant is átírja Braille-írásba, majd 1828-ban a hangjegyeket.

Braille fiatalon, mindössze 43 évesen tüdőbajban hunyt el. Az általa kidolgozott rendszert csak két évvel a halála után fogadta el Franciaország.

PONTLOGIKÁK

A rendszer, amit alkottál a világosság maga.
Széttört bilincs az elmúlt századok buzdító szava!
Ki sötétből fényre lép, olyan káprázat az egész,
S tiszta logika az, amit megtapogathat a kéz.

Az elődeid harcba szánták e domború jelet,
S az élet fintora talán, hogy csak a vakoké lett.
Ám ez a rendszer általad hozta el a fényt nekünk,
S lett értelmes életünk, ha volt hozzá eszünk, s kezünk!

A pontjaid rendje ma már tudás, nem csak akarat
És tettre kész valóság, széttörve bűvös zárakat!
Akkor talán nem is tudtad, hogy mit alkottál nekünk,
…de mi tudjuk, hogy pontjaiddal a fény felé megyünk!

Rövid élted csillaga nálunk mindig fényleni fog,
Hisz a pontok logikája az okozatra az ok!
A rendszer, amit adtál dicsőség! A munkád jele,
S mi kései utódok, …hát… csupán csak élünk vele!

Rózsa Dezső

vissza az előző oldalra