Ha már...

 Ha már a szemednek nincs fénye,
akkor a lelked legyen fényes,
s a lét határozott küszöbén
szíved sohase legyen érdes.

 
Éljen benned a szellem fénye,
mint az érzelem és a tudás,
hisz a világi sötétségben
harcod nem vívja meg senki más!

 
Mert a küzdés örök lételem,
mint pataknak a zúgó habok,
mert hogy, akarni és hinni kell,
hisz így érnek el a holnapok!

 
A fény, amely mindig benned él,
tartást ad az emberek között,
s kísér az ismeretlen úton,
mert az akarás, mindig örök!

  

A mélység s a csúcs élted része,
ebben te sem vagy különleges,
hogyan kapaszkodsz meg a létben,
a kérdés ez, s ez sem végleges.

 
A jövőnek fordult akarás
ad erőt holnapod fényének,
s a tett lesz a meghatározód,
eleget tenni a reménynek.

 
Ha már a szemednek nincs fénye,
akkor a lelked legyen fényes,
s mutasd meg magad a világnak,
hogy mit tudsz és mire vagy képes!

 

Írta: Rózsa Dezső

A honlapon megjelent, a szerző engedéjével.
Másolása és felhasználása, csak a szerző feltüntetésével
engedélyezett és jogszerű