Hősökről szóljon az ének

 

Hősökről szóljon az ének,
A sok bátor, hű pesti srácról,
Emlékük szívünkben örökké él,
S mint fáklya a lelkünkben lángol!
 

Diákok tüntettek a téren,
Mert túl nagy volt az elnyomás,
Az állampárt terrorja ellen,
Kitört akkor egy lázadás!

 

Felnőtt és gyerek bátran állt ki,
Vállvetve a szent szabadságért,
A szovjetek csizmái által,
Eltaposott magyar hazánkért!

 

Sokan harcoltak kinn a téren,
Önkéntes  gyerekkatonák,
Kik éltüket adták Hazánkért,
S hogy eljöjjön a szabadság!

 

Nem játékfegyver volt a kézben,
Nem ceruza és nem füzet,
És hitték, hogy testvérük véréért
A megszálló drágán fizet!

 

Igazi fegyver szólt a kézben,
Mely szovjet tankokra tüzelt,
A fent ülő sok magas elvtársnak
A nép gépfegyverrel üzent!

 

Nem hagyjuk a drága hazánkat,
Nem hagyjuk az édesanyánkat,
S kit hódítók zord keze bántott,
A meghurcolt édesapánkat!

 

És sortüzek dördültek sorban,
Sok ártatlan pór ember vére,
Száradjon az elvtársak lelkén,
E sok bűnük nincs elfeledve!

 

Leverték a hős forradalmat,
Kezdődött a nagy megtorlás,
A megszállók ítéletében,
Sok börtön és sok akasztás.

 

 

De hisszük, hogy eljő a hajnal,
Reánk ragyog a szabadság,
És hisszük, hogy ifjaink vére,
Megváltja majd e szent Hazát!

 

 

Írta :Farkas Katalin

 

Tatabánya 2016. Szeptember 24.

 

A honlapon megjelent, a szerző engedélyével.

Másolása és felhasználása, csak a szerző feltüntetésével engedélyezett és jogszerű                                                        !