Az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület 1/2008. (I. 23.) TT. sz. állásfoglalása az akadálymentesítési kötelezettségről

 

Az 1998. évi XXVI. törvény (Fot.) 2007. évi módosítása megváltoztatta a fogyatékos személyeket megillető jogokat, a kötelezettek körét és az akadálymentesítési határidőket. Az új akadálymentesítési határidők nem jelentik azt, hogy a kötelezett a határidő lejártáig teljes mértékben mentesül az akadálymentesítési kötelezettség alól. Ha a kötelezett (tulajdonos, üzemeltető) jelentős költséggel megváltoztatja a szolgáltatás tárgyi környezetét, eszközeit, anyagi feltételeit, akkor nem hivatkozhat alappal a mentesülési határidőre. Továbbá a 2007. április 1-jén még nem működő közszolgáltatások sem mentesülnek az akadálymentesítési kötelezettség alól.

A 2007. április 1-jén már működő szolgáltatás fogalmát korlátozottan kell értelmezni. A Fot. módosításának hatályba lépése (2007. május 1.) előtt már folyamatban lévő ügyekben a módosítás előtt hatályban volt rendelkezéseket kell alkalmazni. Az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület 10.007/3/2006. TT. sz. állásfoglalásában tette közzé álláspontját az

akadálymentesítési kötelezettség szabályairól.

A 2007. évi XXIII. törvény (továbbiakban: Módosítás) módosította a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvényt (Fot.). A 2007. május elsején hatályba lépett Módosítás érintette a fogyatékos személyeket megillető jogokat, a kötelezettek körét és az akadálymentesítési határidőket.

A fogyatékos személyeket megillető jogok

 

A Fot. módosítása bővítette a fogyatékos személyeket megillető jogok körét:

- Környezet: A fogyatékos személynek joga van a számára akadálymentes, továbbá érzékelhető és biztonságos

épített környezetre, amely jog vonatkozik különösen a közlekedéssel és az épített környezettel kapcsolatos

tájékozódási lehetőségekre. (Fot. 5. §).

- Kommunikáció: A fogyatékos személynek, családtagjainak, segítőinek biztosítani kell a hozzáférés lehetőségét a

közérdekű információkhoz, továbbá azokhoz az információkhoz, amelyek a fogyatékosokat megillető jogokkal,

valamint a részükre nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatosak. Hozzáférhető az információ akkor, ha azt a fogyatékos

személy érzékelheti, és az biztosítja számára a megfelelő értelmezés lehetőségét (Fot. 6. §). A kommunikációban

jelentősen gátolt személy számára a közszolgáltatások igénybevételekor lehetővé kell tenni a tájékozódás és a

személyi segítés feltételeit. A fogyatékos személyt az információs esélyegyenlőség megilleti az információs társadalmi

szolgáltatások igénybevételekor (7. §).

- Közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés: A fogyatékos személy számára az e törvényben

meghatározottak szerint - figyelembe véve a különböző fogyatékossági csoportok eltérő speciális szükségleteit –

biztosítani kell a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést. A közszolgáltatások engedélyezésére

vonatkozó külön jogszabályok szerinti hatósági eljárás során az egyenlő esélyű hozzáférés szempontjának

érvényesülését biztosítani kell Fot. 7/A. §).

- Közlekedés: A közlekedési rendszereknek, továbbá a tömegközlekedési eszközöknek, utasforgalmi

létesítményeknek - beleértve a jelző- és tájékoztató berendezéseket is - alkalmasnak kell lenniük a fogyatékos

személy általi biztonságos igénybevételre (Fot. 8. §). A közlekedésében jelentősen akadályozott fogyatékos személy

közlekedését - az indulási helytől a célállomásig történő - szállítást végző hálózat működtetésével is lehet biztosítani

(Fot. 9. §). Közhasználatú parkolóban a közlekedésében akadályozott fogyatékos személyek számára - a külön

jogszabály szerint - megfelelő számú és alapterületű parkolóhely kialakításáról kell gondoskodni (Fot. 10. §).

- Támogató szolgálat, segédeszköz: A fogyatékos személy részére biztosítani kell a fogyatékossága által indokolt

szükségleteinek megfelelő támogató szolgálat igénybevételét, továbbá segédeszközt (Fot. 11. §).

Az akadálymentesség és közszolgáltatáshoz való egyenlő esélyű hozzáférés joga és kötelezettjei

 

A Módosítás szerint a közszolgáltatás egyenlő eséllyel hozzáférhető akkor, ha igénybevétele - az igénybe vevő állapotának megfelelő önállósággal - mindenki, különösen a mozgási, látási, hallási, mentális és kommunikációs funkciókban sérült emberek számára akadálymentes, kiszámítható, értelmezhető és érzékelhető; továbbá az az épület, amelyben a közszolgáltatást nyújtják, mindenki számára megközelíthető, a nyilvánosság számára nyitva álló része bejárható, vészhelyzetben biztonsággal elhagyható, valamint az épületben a tárgyak, berendezések mindenki számára rendeltetésszerűen használhatók és a szolgáltatások egyformán igénybe vehetők (Fot. 4. § h) pont).

Az akadálymentesség fogalma lényegében nem változott: akadálymentes az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. §-ának 1. pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő épített környezet. Akadálymentes az épített környezet akkor, ha annak kényelmes, biztonságos, önálló használata minden ember számára biztosított, ideértve azokat az egészségkárosodott egyéneket vagy embercsoportokat is, akiknek ehhez speciális létesítményekre, eszközökre, illetve műszaki megoldásokra van szükségük.

A Fot. 4. § f) pontja szerint közszolgáltatásnak az alábbiak minősülnek:

fa) minden közhatalmi tevékenység - ideértve a hatósági, kormányzati és minden egyéb közigazgatási,

valamint igazságszolgáltatási tevékenységet -, továbbá az Országgyűlés, az Országgyűlésnek beszámolással

tartozó szervek, az Alkotmánybíróság, az országgyűlési biztosok, az ügyészség, valamint a honvédelmi

és rendvédelmi szervek által hatáskörük gyakorlása során kifejtett tevékenység,

fb) az állam által fenntartott intézmény által nyújtott közszolgálati műsorszolgáltatás, továbbá oktatási,

közművelődési, közgyűjteményi, kulturális, tudományos, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi,

egészségügyi, sport-, ifjúsági, foglalkoztatási szolgáltatás, ellátás, illetve tevékenység,

fc) a helyi és kisebbségi önkormányzat hatásköre gyakorlása során kifejtett minden tevékenység – ideértve

különösen a hatósági és egyéb közigazgatási tevékenységet , valamint a helyi és kisebbségi önkormányzat, a

nem állami és egyházi fenntartó, illetőleg az általa fenntartott közfinanszírozásban részesülő intézmény által

nyújtott fb) szerinti szolgáltatás, ellátás, tevékenység,

fd) minden ügyfélszolgálati rendszerben működtetett szolgáltató tevékenység, továbbá

fe) minden olyan hatósági engedély vagy hatósági kötelezettség alapján végzett nyilvános szolgáltató

tevékenység, amely település vagy településrész közellátását szolgálja, használata nem korlátozott, illetve nem

korlátozható.

Az akadálymentesség és a közszolgáltatáshoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosításának (továbbiakban: akadálymentesítési kötelezettség) elmulasztása a egyenlő bánásmód megsértését eredményezik, ezért az ilyen jogsértésekre kiterjed az Ebktv. hatálya. A jogszabályban megfogalmazott kötelezettség megszegésén túl az ilyen mulasztás az Ebktv.

8. §-a szerint közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül, mert a fogyatékossággal élő személyek mozgásuk, közszolgáltatásokhoz való hozzáférésük akadályozása, korlátozása miatt a fogyatékossággal nem élő(k)höz képest kedvezőtlenebb bánásmódban részesülnek. Az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó, külön jogszabályokban

- így a Fot.-ban - meghatározott rendelkezéseket az Ebktv.-vel összhangban kell alkalmazni. Ennek megfelelően a

Fot-ban foglalt akadálymentesítési kötelezettség elmulasztása esetén az Ebktv. szabályait az utóbbi hatálya alá tartozó személyek, illetve jogviszonyok tekintetében kell alkalmazni. Mivel a közszolgáltatások engedélyezésére vonatkozó külön jogszabályok szerinti hatósági eljárás során az egyenlő esélyű hozzáférés szempontjának érvényesülését biztosítani kell

(Fot. 7/A. §), ezért az Ebktv. alapján jogsértően eljáró vagy mulasztó hatóság is felelősségre vonható.

Akadálymentesítési határidők

 

A Fot. az alábbi mentességi határidőket tartalmazza (7/B §, 29. §).

1. A Fot. 29. § alapján 2005. január 1-jéig kellett megteremteni:

- a fogyatékos személy speciális oktatásának a Fot. 13. §-ában szabályozott tárgyi, személyi feltételeit

(Fot. 29. § (3) bekezdés),

- a fogyatékos személy speciális munkahelyen történő foglalkoztatásának a Fot. 16. §-a szerinti feltételeit

(Fot. 29. § (4) bekezdés).

A 2005. január elsejei határidő tehát a fent meghatározott közszolgáltatások tekintetében lejárt.

2. A Fot. 29. § alapján 2010. január 1-jéig:

- kell megfelelni a Fot. 8. §-ában foglalt feltételeknek a közlekedési rendszereknek, tömegközlekedési

eszközöknek, utasforgalmi létesítményeknek – beleértve a jelző- és tájékoztató berendezéseket (Fot.

29. § (1) bekezdés),

- kell gondoskodni a Fot. 9. §-ában szabályozott közlekedési szállítást végző hálózat kiépítéséről (Fot. 29. §

(2) bekezdés),

- át kell alakítani a fogyatékos személyek számára tartós bentlakást nyújtó intézményeket oly módon, hogy az

önálló életvitelre személyi segítséggel képes fogyatékos személyek ellátása kisközösséget befogadó

lakóotthonban történjen, továbbá az arra rászoruló súlyos fogyatékos személyek számára humanizált,

modernizált intézményi ellátást kell biztosítani (Fot. 29. § (2) bekezdés).

3. A Fot. 7/B. § (1) bekezdése alapján a 4. § fa)-fb) alpontjában meghatározott - 2007. április 1-jén már működő

közszolgáltatások vonatkozásában az egyenlő esélyű hozzáférés megvalósításának határideje 2010. december 31.

4. A Fot. 4. § fc) alpontja szerinti - 2007. április 1-jén már működő - közszolgáltatások esetében az egyenlő esélyű

hozzáférés megvalósításának követelményét a mellékletben rögzített évenkénti ütemezés szerint kell végrehajtani. A

kötelezettel szemben bíróság, illetve az Egyenlő Bánásmód Hatóság előtt eljárás indítható, amennyiben nem tartja

be a mellékletben rögzített évenkénti ütemezést.

5. A Fot. 4. § fd)-fe) alpontja szerinti - 2007. április 1-jén már működő - közszolgáltatások esetében az egyenlő

esélyű hozzáférést a közszolgáltatást nyújtó épület nyilvánosság számára nyitva álló részei tekintetében 2013.

December 31-éig kell biztosítani.

A fenti határidők előtt sem mentesül azonban teljes mértékben a kötelezett az akadálymentesítési kötelezettség alól. A foglalkoztatási jogviszony tekintetében mentesülési határidő nincs. A mentesülési határidő azt jelenti, hogy a határidő lejártáig nem kötelezhető az érintett fél az akadálymentesítés megkezdésére. Ha viszont a kötelezett megkezdi a közszolgáltatásnak helyt adó épület felújítását, átépítését, újjáépítését, akkor csupán a határidőre hivatkozva nem mentesülhet az akadálymentesítési kötelezettség alól. A mentesülési határidő az akadálymentesítés megkezdésére ad halasztást, de folyó munkálatok esetén csupán akkor lehet mentesülni, ha az eljárás alá vont bizonyítja, hogy a munkálatok elmulasztása során az Ebktv. 7. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően járt el. Az Ebktv. 7. § (2) bekezdése értelmében az akadálymentesítés elmulasztása abban az esetben nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, amikor ez

a) a hátrányt szenvedő fél alapvető jogát másik alapvető jog érvényesülése érdekében, elkerülhetetlen esetben

korlátozza, feltéve, hogy a korlátozás a cél elérésére alkalmas és azzal arányos, vagy

b) amelynek az a) pont hatálya alá nem tartozó esetekben tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, ésszerű indoka van.

E rendelkezésből egyszerű nyelvtani értelmezéssel az a következtetés is levonható, hogy ha a hátrányt szenvedő fél alapvető jogát nem másik alapvető jog érvényesülése érdekében korlátozzák, akkor a b) pontban foglalt, kevésbé szigorú alkotmányos tesztet kell a kimentés vizsgálatakor alkalmazni. Ez az értelmezés azonban alkotmányellenessége miatt nem fogadható el, hiszen a hátrányt szenvedő félnek alacsonyabb szintű védelmet biztosítana egy olyan eljárás alá vonttal szemben, aki nem alapvető jogát gyakorolja, mint biztosítana egy olyan eljárás alá vonttal szemben, aki az alapvető ogát gyakorolja.

A 2007. április 1-jén még nem működő közszolgáltatások

 

A Fot. különbséget tesz a 2007. április 1-jén már működő és a működést csak ezt követően megkezdő közszolgáltatások között. A 2007. április 1-jén még nem működő közszolgáltatások nem mentesülnek az akadálymentesítési kötelezettség alól, ezért nem hivatkozhatnak a fenti határidőkre. A Fot. azonban nem határozza eg a 2007. április 1-jén már működő szolgáltatás kritériumait. Nem minősülhet már ekkor működő szolgáltatásnak az, amikor a szolgáltatásnak helyet adó épületet, infokommunikációs eszközt, rendszert stb. 2007 április elseje után jelentős mértékben megváltoztatják, felújítják, átépítik. Ha tehát a tulajdonos, lletve üzemeltető jelentős költséggel megváltoztatja a szolgáltatás tárgyi környezetét, eszközeit, anyagi feltételeit, akkor nem hivatkozhat alappal a mentesülési határidőre.

A 2007. április 1-jén már működő szolgáltatás fogalmát tehát korlátozottan kell értelmezni. A középületek építése, átépítése, felújítása során az illetékes hatóságok a munkálatok megkezdése előtt építési engedélyt, a szolgáltatás nyújtásához pedig hatósági engedélyt adnak. Mindezeket figyelembe véve az minősül 2007. április 1-jén már működő közszolgáltatásnak, amelynek folytatására, a szolgáltatásnak helyet biztosító épület építésére, átépítésére, felújítására, stb. már a fenti időpont előtt kiadták a hatósági engedélyt.

A Módosítás hatályba lépése előtt folyamatban lévő ügyek

 

A Fot. módosításának hatályba lépése (2007. május 1.) előtt már folyamatban lévő ügyekben a Módosítás előtt hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

A munkahelyek akadálymentesítésének kötelezettsége

 

A Fot. 15. § (2) bekezdése szerint a foglalkoztatást biztosító munkáltató még akkor is köteles biztosítani a munkavégzéshez szükséges mértékben a munkahelyi környezet, így különösen az épület, munkaeszközök, berendezések megfelelő átalakítását. Az átalakítással kapcsolatos költségek fedezésére támogatás igényelhető.

Amennyiben a munkáltató nem tesz eleget fenti kötelezettségének, akkor a vele jogviszonyban álló munkavállaló jogorvoslati eljárást kezdeményezhet. Ugyanez a jog megilleti azt az álláskeresőt is, akit arra hivatkozással nem alkalmaz, illetve a felvételi eljárás során elutasít a munkáltató, hogy a munkahelyi környezet nem alkalmas a fogyatékossággal élő személy foglalkoztatására.

A Fot. nem határozza meg, hogy mely foglalkoztatási jogviszonyokra terjed ki ez a kötelezettség. Az Ebktv. 2. §-a alapján azonban a fenti kötelezettséget az Ebktv. hatálya alá tartozó foglalkoztatási jogviszonyokra kell alkalmazni

(Ebktv. 3. § a) pont).

A 2000/78/EK Foglalkoztatási Keretirányelv 5. cikke szerint az „egyenlő bánásmód elvének a fogyatékos személyekkel kapcsolatban történő végrehajtása céljából ésszerű intézkedéseket kell bevezetni. Ez azt jelenti, hogy a munkaadóknak meg kell tenniük a megfelelő és az adott esetben szükséges intézkedéseket, hogy a fogyatékos személy számára lehetővé váljon a munkához jutás, a munkában való részvétel, az előmenetel, az át- vagy továbbképzés, kivéve ha az ilyen intézkedés aránytalanul nagy terhet ró a munkaadóra. Ezt a terhet nem lehet aránytalanul nagynak tekinteni, amennyiben az adott tagállam fogyatékosügyi politikájának intézkedései ezt kielégítően ellensúlyozzák.” Az Ebktv. 7. § (2) bekezdésében foglalt általános kimentési szabály azért alkalmazható, mert a munkaviszony létesítése feltételeinek megteremtésével függ össze, nem pedig a munkaviszony létesítésével.

Igényérvényesítési lehetőségek

 

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) hatásköre akkor terjed ki az akadálymentesítés elmulasztása miatti helyzetekre, ha egyébként a jogsértő fél az Ebktv. hatálya alá tartozik. Az EBH előtt a sérelmet szenvedett személy vagy a közérdekű igényérvényesítésre jogosult szervezet a kötelezettel szemben eljárást indíthat. Ettől függetlenül az akadálymentesítés elmulasztásával kapcsolatos igényeket személyiségi jogi perben polgári bíróság előtt is lehet érvényesíteni.

 

Budapest, 2008. január 31.

 

Dr. Farkas Lilla sk. Dr. Herczog Mária sk. Dr. Gyulavári Tamás sk. Dr. Kárpáti József sk. Dr. Somody Bernadette sk. Dr. Szigeti György sk.