Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény módosítása

 

7. § Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban:

Ebktv.) 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét

a) az egyes ember személyiségének lényegi vonásán mint tulajdonságon alapuló olyan magatartás, intézkedés,

feltétel, mulasztás, utasítás vagy gyakorlat (a továbbiakban együtt: rendelkezés), amely jogszerű cél elérését

az okozott hátránnyal arányosan szolgálja,

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó, a 8. §-ban felsorolt tulajdonságon alapuló rendelkezés, amelynek

tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, ésszerű indoka van.”

 

8. § Az Ebktv. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„15. § (1) Az egyenlő bánásmód követelménye e törvény hatálya alá tartozó megsértése miatti közigazgatási

hatósági eljárást a hatóság, vagy a külön törvény alapján erre hatáskörrel rendelkező más közigazgatási szerv

(a továbbiakban: más közigazgatási szerv) folytatja le.

(2) A hatóság az ügyfél, illetőleg a társadalmi és érdekképviseletei szervezet kérelme alapján, illetőleg

hivatalból is eljár az egyenlő bánásmód követelményének a 4. § a)-d) pontjaiban meghatározott szervek általi

megsértésével kapcsolatban, ha az adott ügyben más közigazgatási szerv előtt nincs folyamatban eljárás.

(3) A hatóság nem vizsgálhatja az Országgyűlés, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, az Állami

Számvevőszék, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok

országgyűlési biztosa és az adatvédelmi biztos, valamint a bíróságok és az ügyészség közhatalmi döntéseit

és intézkedéseit.

(4) A hatóság más közigazgatási szervet, illetve más közigazgatási szerv a hatóságot az (1) bekezdés szerinti

eljárás megindításáról, valamint az eljárást ezáró döntéséről a döntés egy példányának megküldésével

haladéktalanul értesíteni köteles.

(5) A kérelemre indult eljárásban az egyéb eljárási költségeket a hatóság, illetve az eljárásban való

részvételével kapcsolatban felmerülő költségek tekintetében z eljárás alá vont, a sérelmet szenvedett féllel

ellenérdekű fél előlegezi meg.

(6) A kérelem elutasítása esetén a sérelmet szenvedett fél csak akkor viseli az egyéb eljárási költségeket, ha a

hatóság megállapította, hogy rosszhiszemű olt.”

 

9. § Az Ebktv. a következő 15/A. §-sal egészül ki:

„15/A§ (1) Ha az egyenlő bánásmód követelményének e törvény hatálya alá tartozó megsértése miatt a jogsérelmet szenvedett fél vagy a közérdekű igényérvényesítésre jogosult bíróság előtt eljárást indított, a hatóság vagy más közigazgatási szerv ugyanazon ügyben eljárását a bíróság jogerős határozatának kézhezvételéig felfüggeszti, és az erről szóló végzést a bíróságnak megküldi.

(2) A bíróság az egyenlő bánásmód követelményének e törvény hatálya alá tartozó megsértése miatt hozott

jogerős határozatát a hatóságnak, valamint az előtte folyamatban levő eljárást felfüggesztő közigazgatási

szervnek megküldi.

(3) Ha a hatóság vagy más közigazgatási szerv eljárását az (1) bekezdés alkalmazásával függesztette fel, a

bíróság határozatának kézhezvételét követően az abban megállapított tényállást alapul véve jár el.

(4) A bíróság határozatának jogerőre emelkedését követően az egyenlő bánásmód követelményének

e törvény atálya alá tartozó megsértése miatt közigazgatási szerv előtt ugyanazon ügyben

a) azonos személy ellen elkövetett törvénysértés miatt eljárás nem indítható,

b) más személy ellen elkövetett törvénysértés esetén a hatóság vagy más közigazgatási szerv a bíróság

határozatában megállapított tényállást alapul véve jár el.”

 

10. § Az Ebktv. 16. §-a (1) bekezdésének c)-d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Ha a hatóság megállapította az e törvényben foglalt, az egyenlő bánásmód követelményét biztosító rendelkezések

megsértését]

„c) diszkriminációs bírságot szabhat ki,

d) elrendelheti a jogsértést megállapító jogerős határozatának nyilvános közzétételét.”

 

11. §    (1) Az Ebktv. 17. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A hatóság határozata ellen méltányossági kérelem benyújtásának nincs helye.”

(2) Az Ebktv. 17. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Fővárosi Bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el, ha azt a fél a keresetlevélben, illetve a

hatóság a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatában kéri.”

 

12. § Az Ebktv. a következő 17/A-17/C. §-okkal és az azokat megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

„Az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület

 

17/A.§ (1) A hatóság a 14. § (1) bekezdésében meghatározott feladatainak ellátását Egyenlő Bánásmód

Tanácsadó Testület (a továbbiakban: testület) segíti.

(2) A testület a hatóság 14. § (1) bekezdésének a)-b) pontjaiban meghatározott feladatainak

ellátását e törvény egyes rendelkezéseinek – a hatóság vezetőjének megkeresésére történő –

értelmezésével segíti. Az értelmezés a hatóságot eljárása során nem köti.

(3) A 14. § (1) bekezdésének c)-e) és h)-j) pontjai alapján készített vélemények, jelentések és

javaslatok hatóság által történő elfogadásához a testület egyetértése szükséges.

(4) A testület tagjai számára – a feladatuk ellátásához szükséges mértékben – a hatóság vezetője a

hatóság kezelésében levő iratokba betekintést enged. A hatóság kezelésében levő iratban található

személyes adatokat a testület tagjai egyedi azonosításra alkalmatlan formában ismerhetik meg.

17/B.§ (1) A testület három tagjának felkérésére a hatóság felügyeletét ellátó miniszter, három további tagjának felkérésére az igazságügy-miniszter tesz javaslatot a miniszterelnöknek. A felkérni javasolt személyekről a hatóság felügyeletét ellátó miniszter és az igazságügy-miniszter az egyenlő bánásmód követelménye érvényesítésében részt vevő szervekkel és szervezetekkel előzetes egyeztetést folytat.

(2) A megbízatás ellátására büntetlen előéletű, a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó

valamely választáson választójoggal rendelkező olyan személy kérhető fel, aki az emberi jogok

védelme és az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítése területén kiemelkedő

tapasztalatokkal rendelkezik.

(3) Nem kérhető fel a testület tagjává az, aki a felkérés időpontjában vagy az azt megelőző két

évben

a) országgyűlési képviselő,

b) a Kormány tagja, politikai államtitkár, vagy

c) párt alkalmazottja vagy tisztségviselője volt.

(4) A testület tagjának megbízatása a felkérés elfogadásával keletkezik, és hat évre szól.

(5) A testület tagjának megbízatása megszűnik, ha

a) a tisztségéről lemond,

b) a megbízatási időtartam letelik,

c) a tisztségének ellátása alól felmentik, vagy

d) meghal.

(6) A miniszterelnök a kinevezésére javaslatot tevő miniszter javaslatára felmenti a testület azon

tagját,

a)      aki neki fel nem róható okból száznyolcvan napnál hosszabb ideig nem képes eleget

tenni a testületi tagságból eredő feladatainak,

b)      aki neki felróható okból kilencven napnál hosszabb ideig nem tesz eleget testületi

tagságból eredő feladatainak,

c) akinek bűnösségét bíróság szándékos bűncselekmény elkövetésében jogerősen

megállapította,

c)      aki felkérését követően bekövetkezett körülmény folytán nem felel meg a (3)

bekezdésben meghatározott feltételeknek.

(7) A (6) bekezdés a)-b) és d) pontjában meghatározott feltétel bekövetkeztét a miniszterelnök

állapítja meg. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.

(8) A testület tagja megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül kell javaslatot tenni

az új tag személyére.

(9) A testület elnöke havonta a mindenkori köztisztviselői illetményalap ötszörösével megegyező, a

testület többi tagja havonta a mindenkori köztisztviselői illetményalap háromszorosával megegyező

tiszteletdíjra jogosult.

(10) A testület tagjai feladatuk ellátása során függetlenek, az e törvényben meghatározott

feladatkörükben nem utasíthatóak.

17/C.§ (1) A testület saját tagjai közül elnököt választ. Az elnököt akadályoztatása esetén az általa kijelölt

tag teljes jogkörben helyettesíti.

(2) A testület elnöke összehívja és vezeti a testület üléseit, továbbá ellátja a testület döntéseinek

előkészítésével és azok végrehajtásával kapcsolatos feladatokat.

(3) A testület döntéseit összes tagja többségének szavazatával hozza. Szavazategyenlőség esetén

az elnök szavazata dönt.

(4) A testület működésének részletes szabályait ügyrendjében állapítja meg.

(5) A testület működésével kapcsolatos titkársági feladatokat a hatóság látja el.”

 

13.§ Az Ebktv. 20. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A társadalmi és érdek-képviseleti szervezet a hatóság előtt az (1) bekezdés megfelelő alkalmazásával eljárást

indíthat.”

 

14. § Az Ebktv. 36. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi rendelkezésének jelölése (1) bekezdésre változik:

„(2) Az esélyegyenlőségi tervnek rendelkeznie kell a fogyatékos személyek közszolgáltatásokhoz való egyenlő

Esélyű hozzáférését és az akadálymentes munkahelyi környezet megteremtését biztosító külön intézkedésekről is.”

Záró rendelkezések

 

15. §    (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – 2006. január 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény 7-14.§-a 2005. november 1-jén lép hatályba.

(3) 2006. január 1-jén a Fot. 29. §-ának (6) bekezdése hatályát veszti.

(4) 2005. november 1-jén hatályát veszti az Ebktv.

a) 14. §-ának (3) bekezdése,

b) 16. §-a (1) bekezdésének e) pontja és (4) bekezdésének második mondata,

c) 31.-34.§-a,

d) 35. §-ában az „- a Programban meghatározott célokkal összhangban -” szövegrész, valamint

e) 63. §-ának (4)-(5) bekezdése.

(5) 2005. november 1-jén az Ebktv.

a) 8. §-ában a „más, összehasonlítható helyzetben levő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb

bánásmódban” szövegrész helyébe a „kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható

helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne” szövegrész,

b) 13. §-ának (1) bekezdésében a „közigazgatási szerv” szövegrész helyébe a „közigazgatási szervként az

Egyenlő Bánásmód Hatóság” szövegrész,

c) 14. §-a (1) bekezdésének b) pontjában az „indít” szövegrész helyébe az „indíthat” szövegrész,

d) IV. fejezetének „KÖZTÁRSASÁGI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM” fejezetcíme helyébe az

„ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM, ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV” fejezetcím,

e) 36. §-ában a „munkavállalót” szövegrész helyébe a „személyt” szövegrész lép.