213/2007. (VIII. 7.) Korm. rendelet Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetről, valamint eljárásának részletes szabályairól

 

A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében és az Alkotmány 40. § (3) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva, valamint a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Rjtv.) 33. § (1) bekezdésének c) pontjában és (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet jogállása

 

1. §      (1) Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (a továbbiakban: Intézet) központi hivatal.

(2) Az Intézetet a szociális és munkaügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítja.

(3) Az Intézet önállóan gazdálkodó, az előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv. Az

Intézet működési költségvetését a Szociális és Munkaügyi Minisztérium költségvetési fejezetén belül önálló

címként kell meghatározni.

(4) Az Intézetet főigazgató vezeti. A főigazgató felett a munkáltatói jogköröket a miniszter gyakorolja.

(5) A főigazgató-helyetteseket és a gazdasági igazgatót a főigazgató javaslatára a miniszter nevezi ki és menti fel,

felettük az egyéb munkáltatói jogköröket a főigazgató gyakorolja.

(6) Az Intézet székhelye Budapest.

2. §      (1) Az Intézet a közvetlenül a főigazgató vezetése alatt álló főigazgatóságból, valamint regionális igazgatóságokból

és azok kirendeltségeiből (a továbbiakban: kirendeltség) áll.

(2) A főigazgatóság, a regionális igazgatóságok és a kirendeltségek egy költségvetési szervet képeznek.

(3) Az Intézet szakértői tevékenysége során

a) az elsőfokú közigazgatási hatósági eljárásban az Intézet kirendeltségének szakértői bizottsága (a

továbbiakban: elsőfokú szakértői bizottság),

b) a másodfokú közigazgatási hatósági eljárásban az Intézet regionális igazgatóságának szakértői

bizottsága (a továbbiakban: másodfokú szakértői bizottság) jár el [az a)-b) pontban foglaltak a

továbbiakban együtt: szakértői bizottság].

(4) Ha a szakértői bizottságra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 58. §-ának (6) bekezdésében foglaltak alapján a szakhatóságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni,

a) a mellékletben meghatározott székhelyen működő regionális igazgatóságok másodfokú szakértői

bizottságai az ott meghatározott illetékességi területen,

b) a megyeszékhely városokban működő kirendeltségek elsőfokú szakértői bizottságai az adott megyére

kiterjedő illetékességgel járnak el.

(5) Ha a szakvéleménnyel érintett személy (a továbbiakban: érintett személy) nem rendelkezik Magyarországon lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel,

a) az elsőfokú közigazgatási hatósági eljárásban a Fővárosi Kirendeltség elsőfokú szakértői bizottságai,

b) a másodfokú közigazgatási hatósági eljárásban a Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság

másodfokú szakértői bizottságai járnak el.

3. §      (1) A főigazgató

a) gyakorolja a munkáltatói jogköröket a főigazgatóság alkalmazottai, valamint a regionális igazgatóságok

és a kirendeltségek vezetői felett,

b) kinevezi és felmenti a regionális igazgatóságok és a kirendeltségek alkalmazottait,

c) gondoskodik az egységes szakértői tevékenység kialakításáról, irányítja és ellenőrzi az Intézet szakmai

tevékenységét,

d) irányítja a tervezési, gazdálkodási, beszámolási feladatok ellátását,

e) meghatározza az Intézet feladatellátása során követendő belső eljárási, ügyviteli rendet,

f) gondoskodik a folyamatba épített, előzetes és utólagos ellenőrzési rendszer, a belső ellenőrzési rendszer

működtetéséről,

g) gondoskodik a kötelezettségszegések Intézeten belüli kivizsgálási rendjének kidolgozásáról,

h) ha a szakértői tevékenységgel kapcsolatban kötelezettségszegésre utaló megalapozott információ jut a

tudomására, soron kívüli vizsgálatot rendel el,

i) gondoskodik az Intézet szakértői tevékenységében közreműködő szakértők képzéséről,

továbbképzéséről,

j) a feladat- és hatáskörét érintő jogszabályok megalkotásának kezdeményezésére javaslatot tesz a

miniszternek, közreműködik azok előkészítésében, véleményezi a feladat- és hatáskörét érintő jogszabályok

tervezeteit,

k) az Intézet tevékenységéről évente beszámolót készít a miniszternek.

(2) A regionális igazgatóságot igazgató vezeti. Az igazgató

a) a kinevezés és felmentés kivételével gyakorolja a munkáltatói jogköröket a regionális igazgatóság és

kirendeltségeinek alkalmazottai felett,

b) szervezi a másodfokú szakértői bizottságok működését, ellenőrzi szakmai tevékenységüket.

(3) A kirendeltséget kirendeltségvezető vezeti. A kirendeltségvezető szervezi az elsőfokú szakértői bizottságok működését, valamint ellenőrzi szakmai tevékenységüket.

Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet feladat- és hatásköre

 

4. § Az Intézet szakértői tevékenysége körében

a) szakvéleményt ad az egészségkárosodás mértékéről,

b) szakvéleményt ad a szakmai munkaképességről,

c) szakvéleményt ad a rehabilitálhatóságról, a rehabilitáció lehetséges irányáról, a rehabilitációs szükségletekről, a

rehabilitációhoz szükséges időtartamról,

d) szakvéleményt ad a fogyatékosságról és az önkiszolgálási képességről,

e) szakvéleményt ad a tartósan beteg állapot fennállásáról,

f) szakvéleményt ad a foglalkozási eredetű (üzemi baleset, foglalkozási betegség) egészségkárosodás mértékéről,

g) szakvéleményt ad a baleset üzemisége tényének elbírálásához,

h) szakvéleményt ad a keresőképességről, illetve annak változásáról,

i) szakvéleményt ad a baleseti táppénz meghosszabbításához,

j) szakvéleményt ad a hadieredetű fogyatkozás mértékéről, az ezzel kapcsolatos támogatásra való jogosultság

egészségi feltételeinek fennállásáról,

k) szakvéleményt ad a nemzeti gondozásra való jogosultság egészségi feltételeinek fennállásáról,

l) felülvizsgálja a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeinek megállapítására irányuló

eljárásban a súlyos mozgáskorlátozottság tényét,

m) elvégzi a jogszabályban meghatározott alkalmassági vizsgálatokat,

n) ellátja a jogszabály által feladat- és hatáskörébe utalt egyéb szakértői tevékenységet.

5. § Az Intézet módszertani feladatai körében

a) közreműködik a rehabilitációs és szociális ellátások iránti szükségletek felmérésében,

b) összehangolja a funkcióképesség, a fogyatékosság, a szakmai munkaképesség vizsgálati és véleményezési

rendszerét,

c) javaslatokat dolgoz ki a rehabilitációs és szociális ellátásokra való jogosultság megállapításához szükséges

szakértői tevékenység fejlesztésére.

Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet eljárása

 

6. § Az Intézet a jogszabályban meghatározott esetekben komplex minősítést végez, amelynek során egy szakértői eljárás keretében ad szakvéleményt a 4. § a)-c), f) és h) pontjaiban foglaltakról.

7. §      (1) Szakhatósági eljárás esetén [Ket. 58. § (6) bekezdés] az Intézet eljárására irányadó ügyintézési határidő - ha

a 4. §-ban foglalt feladat- és hatásköröket szabályozó jogszabályok másként nem rendelkeznek - harminc nap.

(2) Szakhatósági eljárás esetén [Ket. 58. § (6) bekezdés] a megkereső hatóság az Intézet rendelkezésére bocsátja

a szakvélemény elkészítéséhez szükséges iratokat, így különösen

a) az érintett személy egészségi állapotára, gyógykezelésére, rehabilitációjára vonatkozó összefoglaló

adatokat tartalmazó háziorvosi, kezelőorvosi véleményt,

b) ha az érintett személy foglalkoztatott és a megalapozott szakvélemény kiadásához szükséges, a

foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás orvosának tájékoztatóját az érintett személy munkaköri

feladatairól, a munkavégzés körülményeiről, kockázati viszonyairól, arról, hogy az érintett személy

egészségi állapota alapján jelenlegi munkakörében továbbfoglalkoztatható-e,

c) az egészségügyi ellátásról szóló zárójelentést, ha az érintett személy korábban ilyen ellátásban részesült,

d) ha külön jogszabály formanyomtatványt ír elő az ellátás igényléséhez, illetve az Intézet szakértői

tevékenységéhez, a formanyomtatványt.

8. §      (1) Az elsőfokú szakértői bizottság tagjait a kirendeltségvezető, a másodfokú szakértői bizottság tagjait az igazgató határozza meg. Minden esetben, amikor annak feltételei fennállnak, a főigazgató utasítására a szakértői bizottság

tagjai véletlenszerű kiválasztási eljárással kerülnek meghatározásra.

(2) A szakértői bizottság

a) a komplex minősítés során legalább négy,

b) az a) pont alá nem tartozó esetekben legalább három tagból áll.

(3) A szakértői bizottságban a nem orvosszakértő tagok száma nem haladhatja meg az orvosszakértő tagok számát.

(4) A szakértői bizottság tagja az a büntetlen előéletű személy lehet, akivel szemben nem áll fenn az (5)

bekezdésben, illetve a Ket.-ben meghatározott kizárási ok [Ket. 58. § (6) bekezdés, 59. § (1) bekezdés].

(5) A szakértői bizottságnak nem lehet tagja az, aki részt vett vagy részt vesz az érintett személy gyógykezelésében,

rehabilitációjában, szociális ellátásában, valamint akitől egyéb ok miatt elfogulatlan eljárás nem várható.

(6) A szakértői bizottságnak orvosszakértőként egészségbiztosítási szakvizsgával rendelkező személy lehet a tagja.

(7) A komplex minősítés során a szakértői bizottság

a) legalább két tagja orvosszakértő,

b) legalább egy tagja foglalkoztatási szakértő,

c) legalább egy tagja szociális szakértő.

(8) Ha az Intézetnek nincs vele munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló foglalkoztatási szakértője, vagy az a

szakértői bizottság tagjának nem jelölhető ki, a kirendeltségvezető, illetve az igazgató megkeresi a regionális

munkaügyi központ főigazgatóját, hogy tegyen javaslatot a foglalkoztatási szakértő személyére. A regionális

munkaügyi központ főigazgatója a foglalkoztatási szakértő személyére

a) a regionális munkaügyi központ (4)-(5) bekezdésben foglaltaknak megfelelő foglalkozási rehabilitációs

munkatársai, vagy

b) a Munkaügyi Szakértők Országos Névjegyzékében szereplő, a (4)-(5) bekezdésben foglaltaknak

megfelelő szakértők közül tesz javaslatot.

(9) Ha az Intézetnek nincs vele munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló szociális szakértője, vagy az a szakértői

bizottsági tagjának nem jelölhető ki, a kirendeltségvezető, illetve az igazgató megkeresi a Foglalkoztatási és Szociális

Hivatal főigazgatóját, hogy tegyen javaslatot a szociális szakértő személyére. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal

főigazgatója a szociális szakértő személyére az Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzékben szereplő és a

(4)-(5) bekezdésben foglaltaknak megfelelő szakértők közül tesz javaslatot.

(10) Az igazgató, a kirendeltségvezető a szakértői bizottság tagjainak kijelölésével egyidejűleg dönt a szakértői

bizottság elnökének személyéről. A szakértői bizottság elnökének az Intézettel közszolgálati jogviszonyban álló

orvosszakértő jelölhető ki.

(11) A főigazgató - a 3. § (1) bekezdésének h) pontja szerinti feladatkörében - bármely szakértői bizottság

tevékenységének ellenőrzését elrendelheti a 3. § (1) bekezdésének f)-g) pontja alapján meghatározott rend szerint.

(12) A 3. § (1) bekezdésének h) pontja szerinti soron kívüli vizsgálat elrendelése esetén - az (1) és a (10)

bekezdésben foglaltak alkalmazásával - az ügy további intézésére haladéktalanul új szakértői bizottságot kell

létrehozni.

(13) A fegyelmi vétség elkövetésével alaposan gyanúsítható köztisztviselőre a Ktv. 50-58. §-ában foglaltakat kell

megfelelően alkalmazni.

9. §      (1) A szakértői bizottság elnöke a szakértői bizottság tagjai közül előadó szakértőt jelöl ki. Előadó szakértőnek

orvosszakértő jelölhető ki. A szakértői bizottság elnöke és az előadó szakértő nem lehet ugyanaz a személy.

(2) Az előadó szakértő a szakértői bizottság elnöke által meghatározott határidőre

a) értékeli a szakvélemény kiadásához szükséges, a 7. § (2) bekezdés szerinti dokumentumokat,

b) megvizsgálja az érintett személyt, illetve - ha szükséges - kiegészítő egészségügyi vizsgálatot rendel el,

c) a személyes vizsgálat, illetve a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció, egyéb irat alapján elkészíti a

szakvélemény tervezetét.

(3) A személyes vizsgálatot el kell végezni, ha

a) jogszabály azt kötelezővé teszi, vagy

b) a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció, egyéb irat alapján megalapozottan nem ítélhető meg az

érintett személy állapota, vagy

c) a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció, egyéb irat alapján - ha jogszabály másként nem rendelkezik

- az ellátásra való jogosultságnak a szakértői bizottság által vizsgált feltételei nem állnak fenn.

(4) A személyes vizsgálatot [(2) bekezdés b) pont; 11. § (2) bekezdés]

a) az érintett személy lakóhelyén, illetve tartózkodási helyén kell elvégezni, ha

aa) a szakvélemény kiadásához az érintett személy lakhatási viszonyainak, környezetének, önellátási

képességének megismerése szükséges,

ab) az érintett személy egészségi állapota nem teszi lehetővé a szakértői bizottság telephelyén vagy a

kiegészítő vizsgálatot végző egészségügyi szolgáltatónál való megjelenését,

b) krónikus fekvőbeteg-szakellátásban részesülő személy esetén az ellátást nyújtó egészségügyi

szolgáltatónál kell elvégezni.

(5) A (2) bekezdés b) pontja szerinti kiegészítő egészségügyi vizsgálat elvégzésére az Intézet együttműködési

megállapodást köthet a megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező egészségügyi szolgáltatóval. A

kiegészítő egészségügyi vizsgálatot végző személyre is alkalmazni kell a 8. § (4)-(5) bekezdésében foglalt

kizárási szabályokat.

10. § A szakértői bizottság az egészségkárosodás mértékét, a fogyatékosságot, a szakmai munkaképességet, valamint a rehabilitálhatóságot a szakmai szabályokban foglaltaknak megfelelően véleményezi. A szakmai szabályokat az Intézet a honlapján közzéteszi.

11. §    (1) Az előadó szakértő a 9. § (2) bekezdése szerinti tevékenységéről folyamatosan konzultál a szakértői bizottság

tagjaival.

(2) A szakértői bizottság tagjai a bizottság elnökénél kezdeményezhetik kiegészítő egészségügyi vizsgálat elvégzését,

illetve az érintett személy általuk történő személyes meghallgatását. A vizsgálatra, illetve a személyes meghallgatásra

a 9. § (3)-(4) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(3) Ha az előadó szakértő tevékenységével kapcsolatban kötelezettségszegésre utaló megalapozott információ jut

a szakértői bizottság tudomására, a szakértői bizottság elnöke másik előadó szakértőt jelöl ki, aki újból elvégzi

a 9. § (2) bekezdésében foglaltakat.

(4) A szakértői bizottság megvitatja az előadó szakértő szakvélemény-tervezetét, értékeli a (2) bekezdés szerinti

vizsgálat, személyes meghallgatás eredményét, és ezek alapján dönt a szakvélemény tartalmáról. A döntés

meghozatalára a szakértői bizottság tagjainak szavazatával kerül sor. Szavazategyenlőség esetén az elnök

szavazata dönt.

(5) A szakértői bizottság üléséről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet a szakértői bizottság minden tagja aláírja.

(6) A szakvéleményt a szakértői bizottság döntésének megfelelően az előadó szakértő állítja össze. A

Szakvéleményt az előadó szakértő és a szakértői bizottság elnöke írja alá.

(7) A szakértői bizottság eljárása során keletkezett iratokba való betekintésre a Ket. 68-69. §-ában foglaltak az

irányadók.

(8) Az Intézet kezelésében lévő személyes és közérdekű adatok megismerésére és kezelésére a személyes adatok

védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról zóló 1992. évi LXIII. törvény, az egészségügyi és a hozzájuk

kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény, valamint z elektronikus

információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény rendelkezései az irányadók.

12. §    1) A szakvélemény tartalmazza

a) az érintett személy személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét,

b) a szakvélemény kiállításának helyét, időpontját, a szakértői bizottság eljáró tagjainak a nevét,

c) a szakvéleményt kérő megnevezését,

d) a szakértői bizottságtól kért vizsgálat típusát, a szakértői bizottságnak feltett kérdéseket,

e) a szakértői vizsgálat során felhasznált dokumentumok és az elvégzett vizsgálatok megjelölését, személyes

vizsgálat és meghallgatás esetén annak időpontját s helyszínét,

f) az érintett személy egészségi állapotára vonatkozó adatokat,

g) az érintett személy funkcionális állapotának bemutatását,

h) a vizsgálat típusának megfelelő értékelést

ha) az egészségkárosodás mértékére, az egészségkárosodás vélelmezhető kezdő időpontjára,

hb) a szakmai munkaképességre,

hc) a rehabilitálhatóságra, a rehabilitáció lehetséges irányára, a rehabilitációs szükségletekre, a

rehabilitációhoz szükséges időtartamra,

hd) a fogyatékosság jellegére és mértékére, illetve

he) a ha)-hd) alpontokban nem említett, az Intézet feladat- és hatáskörébe tartozó egyéb képesség-,

alkalmasság- és rászorultság-vizsgálatra vonatkozóan,

i) javaslatot a felülvizsgálat szükségességéről, annak időpontjáról,

j) a szakvélemény érvényességének időtartamát.

(2) A komplex minősítés során kiadott szakvélemény az (1) bekezdésben szereplő valamennyi adatot, értékelést

tartalmazza.

13. § Az Intézet szakértői tevékenységéért a külön jogszabályban meghatározottak szerint szakértői díjat kell fizetni.

14. § A külön jogszabály szerinti felülvizsgálati eljárásokban a szakértői bizottság eljárására a 6-13. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell azzal, ogy ha jogszabály rendszeres felülvizsgálatot ír elő, a soron következő felülvizsgálat időpontjaként öt éven belüli időpontra kell javaslatot tenni, kivéve, a az érintett személy állapota véglegesnek tekinthető.

Az orvosszakértői, illetve a rehabilitációs szakértői szerv kijelölése

 

15. § A Kormány

a) az elsőfokú közigazgatási hatósági eljárásban orvosszakértői, illetve rehabilitációs szakértői szervként az Intézet

kirendeltségeinek szakértői bizottságait,

b) a másodfokú közigazgatási hatósági eljárásban orvosszakértői, illetve rehabilitációs szakértői szervként az

Intézet regionális igazgatóságainak szakértői izottságait jelöli ki.

Záró rendelkezések

 

16. §    1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) E rendelet 4. §-ának a)-c) és f) pontja, valamint 6-15. §-a 2008. január 1-jén lép hatályba.

(3) E rendelet 4. §-ának a)-c) és f) pontját, valamint 6-15. §-át a 2007. december 31-ét követően benyújtott

igénybejelentés - ideértve az állapotrosszabbodás matti igénybejelentést is - esetén kell alkalmazni.

(4) A szakértői bizottság orvosszakértői tagjainak az egészségbiztosítási szakvizsgát 2011. december 31-ig kell

megszerezniük. 2011. december 31-ét követően gészségbiztosítási szakvizsgával nem rendelkező személy a

szakértői bizottságnak orvosszakértőként nem lehet a tagja.

(5) Annak a 2007. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személynek, akinek a

2008. évi felülvizsgálata keretében - az Rjtv. 30. §-ának (4) bekezdése alapján - csak az egészségkárosodás

mértékét vizsgálták, a soron következő felülvizsgálata időpontjaként a 2008. évi felülvizsgálat időpontjától számított

két éven belüli időpontra kell javaslatot tenni, kivéve, ha állapota véglegesnek tekinthető.

(6) 2008. január 1-jén hatályát veszti

a) a 18. § ic) alpontja, ma) alpontja és n) pontja,

b) a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás

folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Fot. vhr.) 19/B.

§-ának c) pontja,

c) a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának

részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Szt. vhr.) 6/A. §-a (3)

bekezdésének d) pontja,

d) az Országos Egészségbiztosítási Pénztárról szóló 317/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a

továbbiakban: OEP vhr.) 7. §-ának (5) bekezdése és 8. §-ának (5) bekezdése,

e) az orvosszakértői szerv kijelöléséről szóló 367/2006. (XII. 28.) Korm. rendelet.

17. § 2008. január 1-jén a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról

szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ebtv. vhr.) 42. §-ának (3) bekezdése helyébe  a következő rendelkezés lép: „(3) A baleseti járadékkal kapcsolatban az egészségkárosodás mértékét a Szakértői Intézet  szakértői bizottságai véleményezik.”

18. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg

a) a rokkantsági járadékról szóló 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet 1. §-ának (1) bekezdésében az „Országos

Orvosszakértői Intézet illetékes orvosi bizottságának” szövegrész helyébe az „Országos Rehabilitációs és Szociális

Szakértői Intézet illetékes szakértői bizottságának” szövegrész,

b) a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásának eljárási szabályairól szóló 87/1992. (V. 29.) Korm. rendelet

ba) 1. §-ának (1) bekezdésében az „Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság Orvosszakértői Intézetének I. fokú orvosi bizottsága (a továbbiakban: orvosi bizottság)” szövegrész helyébe az „Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet elsőfokú szakértői bizottsága (a továbbiakban: szakértői bizottság)” szövegrész,

bb) 1. §-ának (4) bekezdésében „az orvosi bizottság” szövegrész helyébe „a szakértői bizottság”

szövegrész,

c) a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény végrehajtásáról szóló 113/1994. (VIII. 31.) Korm. rendelet

ca) 2. §-ának (1) bekezdésében az „Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének (a továbbiakban: OOSZI)” szövegrész helyébe az „Országos Rehabilitációs és Szociális

Szakértői Intézetnek (a továbbiakban: Szakértői Intézet)” szövegrész,

cb) 2. §-a (6) bekezdésének első mondatában „az OOSZI másodfokú orvosi bizottságát kell megkeresni

az orvosi szakvélemény” szövegrész helyébe „a Szakértői Intézet másodfokú szakértői bizottságát kell megkeresni a szakvélemény” szövegrész,

cc) 2. §-a (6) bekezdésének második mondatában a „másodfokú orvosi bizottság” szövegrész helyébe a „másodfokú szakértői bizottság” szövegrész,

cd) 2. §-ának (7) bekezdésében „az OOSZI” szövegrész helyébe „a Szakértői Intézet” szövegrész,

ce) 7. §-ának (3) bekezdésében az „OOSZI szakvélemény” szövegrész helyébe a „szakértői intézeti

szakvélemény” szövegrész,

cf) 2. számú mellékletében „Az OEP OOSZI ... fokú Orvosi Bizottságának” szövegrész helyébe „A

Szakértői Intézet ... fokú szakértői bizottságának” szövegrész,

cg) 3. számú mellékletének címében az „OEP Országos Orvosszakértői Intézet ... fokú Orvosszakértői Bizottsága” szövegrész helyébe „A Szakértői Intézet ... okú szakértői bizottsága” szövegrész,

ch) 3. számú mellékletében

-„Az orvosi bizottság megjegyzése:” szövegrész helyébe „A szakértői bizottság

megjegyzése:” szövegrész,

- az „(orvosi bizottság tagja)” szövegrész helyébe a „(szakértői bizottság tagja)” szövegrész,

- az „(orvosi bizottság elnöke)” szövegrész helyébe a „(szakértői bizottság elnöke)”szövegrész,

ci) 6. számú mellékletében „az OOSZI” szövegrész helyébe „a Szakértői Intézet” szövegrész,

d) a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet

da) 7. §-ának (5) bekezdésében az „OEP Országos Orvosszakértői Intézete (a továbbiakban: OOSZI)”

szövegrész helyébe az „Országos Rehabilitációs és Szociális zakértői Intézet (a továbbiakban: Szakértői

Intézet)” szövegrész,

db) 8. §-a (3) bekezdésének első mondatában az „az OEP Országos Orvosszakértői Intézete Orvosi

Bizottságához” szövegrész helyébe „a Szakértői Intézet szakértői izottságához szövegrész,

dc) 8. §-a (3) bekezdésének második mondatában „az OOSZI illetékes orvosi bizottságánál” szövegrész

helyébe „a Szakértői Intézet illetékes szakértői bizottságánál” zövegrész,

dd) 8. §-ának (4) bekezdésében „az OOSZI illetékes bizottsága” szövegrész helyébe „a Szakértői Intézet

illetékes szakértői bizottsága” szövegrész,

de) 8. §-a (6) bekezdésének második mondatában „Az OOSZI” szövegrész helyébe „A Szakértői Intézet”

szövegrész,

df) 8. §-a (6) bekezdésének harmadik mondatában, 9. §-a (4) bekezdésének második mondatában „az

OOSZI” szövegrész helyébe „a Szakértői Intézet” szövegrész,

dg) 9. §-ának (1) bekezdésében „az OOSZI kijelölt orvosi bizottságának” szövegrész helyébe „a Szakértői

Intézet kijelölt szakértői bizottságának” szövegrész,

dh) 9. §-a (4) bekezdésének első mondatában „az OOSZI területileg illetékes I. fokú orvosi bizottságának”

szövegrész helyébe „a Szakértői Intézet illetékes lsőfokú szakértői bizottságának” szövegrész,

di) 4. számú mellékletének címében „az OEP Országos Orvosszakértői Intézete Orvosi Bizottságához”

szövegrész helyébe „a Szakértői Intézet szakértői bizottságához” zövegrész,

dj) 4. számú mellékletének 13. pontjában „az OOSZI” szövegrész helyébe „a Szakértői Intézet”

szövegrész,

e) a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet

ea) 13. §-a (1) bekezdésének első mondatában az „Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos

Orvosszakértői Intézetének a kérelmező lakóhelye szerint lletékes elsőfokú orvosi bizottságát (a

továbbiakban: orvosi bizottság)” szövegrész helyébe az „Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői

Intézetnek  kérelmező lakóhelye szerint illetékes elsőfokú szakértői bizottságát (a továbbiakban: szakértői

bizottság)” szövegrész,

eb) 13. §-a (1) bekezdésének második mondatában, 21. §-a (2) bekezdésének második mondatában „Az

orvosi bizottság” szövegrész helyébe „A szakértői bizottság” zövegrész,

ec) 21. §-a (2) bekezdésének első mondatában „az orvosi bizottságot” szövegrész helyébe „a szakértői

bizottságot” szövegrész,

ed) 3. számú mellékletének címében az „Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői

Intézete” szövegrész helyébe az „Országos Rehabilitációs s Szociális Szakértői Intézet” szövegrész,

f) a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék bevezetéséről szóló 173/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 8. §-ának (6)

bekezdésében az „Országos Egészségbiztosítási énztár Országos Orvosszakértői Intézetének I. fokú orvosi

bizottsága” szövegrész helyébe az „Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet elsőfokú zakértői

bizottsága” szövegrész,

g) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló

1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 26. §-ának (1) bekezdésében

az „Országos Orvosszakértői Intézet” szövegrész helyébe az „Országos Rehabilitációs s Szociális Szakértői Intézet”

szövegrész,

h) az Ebtv. vhr.

ha) 2. §-a (2) bekezdésének h) pontjában az „Országos Orvosszakértői Intézet (a továbbiakban: OOSZI)

orvosi bizottságai” szövegrész helyébe az „Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (a

továbbiakban: Szakértői Intézet) szakértői bizottságai” szövegrész,

hb) 11. §-a (3) bekezdésének f) pontjában, 27. §-a (3) bekezdésének ca) alpontjában „az OOSZI”

szövegrész helyébe „a Szakértői Intézet” szövegrész,

hc) 42. §-ának (4) bekezdésében „Az OOSZI orvosi bizottsága” szövegrész helyébe „A Szakértői Intézet

szakértői bizottsága” szövegrész,

hd) 42. §-ának (5) bekezdésében „az OOSZI illetékes orvosi bizottságának” szövegrész helyébe „a

Szakértői Intézet illetékes szakértői bizottságának” szövegrész,

he) 46. §-ában „az OOSZI I. fokú orvosi bizottsága” szövegrész helyébe „a Szakértői Intézet elsőfokú

szakértői bizottsága” szövegrész,

i) a Fot. vhr.

ia) 5. §-a (1) bekezdésének c) pontjában az „Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos

Orvosszakértői Intézetének (a továbbiakban: OOSZI)” szövegrész helyébe az „Országos Rehabilitációs és

Szociális Szakértői Intézet” szövegrész,

ib) 6. §-ának (1) bekezdésében, 7. §-ának első és második mondatában, 8. §-ának (3) bekezdésében, 9/B.

§-a (3) bekezdésének c) pontjában az „OOSZI” szövegrész helyébe az „Országos Rehabilitációs és

Szociális Szakértői Intézet” szövegrész,

ic) 19/B. §-a c) pontjában az „Országos Orvosszakértői Intézet” szövegrész helyébe az Országo

Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet” szövegrész,

id) 3. és 5. számú mellékletének címében az „Országos Orvosszakértői Intézet ..... fokú bizottságának”

szövegrész helyébe az „Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet ... fokú szakértői

bizottságának” szövegrész,

ie) 4. számú mellékletének III. pontjában az orvosszakértői bizottsággal” szövegrész helyébe az „Országos

Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakértői bizottságával” szövegrész,

j) az egyes, tartós időtartamú szabadságelvonást elszenvedettek részére járó juttatásról szóló 267/2000. (XII. 26.)

Korm. rendelet 6. §-ának (3) bekezdésében az „Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői

Intézetének I. fokú orvosi bizottsága” szövegrész helyébe az „Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői

Intézet elsőfokú szakértői bizottsága” szövegrész,

k) a lakáscélú hitelhátralékok terheinek mérséklésével kapcsolatos feladatokról szóló 66/2001. (IV. 20.) Korm.

rendelet

ka) 1. számú és 2. számú mellékletében az „Országos Orvosszakértői Intézet” szövegrész helyébe az

„Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet” szövegrész,

kb) 1. számú mellékletének „Kitöltési útmutató” III. részében, és 2. számú mellékletének „Kitöltési

útmutató” III. részében az „Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének

(OOSZI)” szövegrész helyébe az „Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet” szövegrész,

l) a katonai oktatási intézmények tényleges katonai állományú hallgatói és hozzátartozóik járandóságaival és

szociális érdekeinek védelmével kapcsolatos részletes jogosultsági és folyósítási szabályokról szóló 173/2005.

(IX. 1.) Korm. rendelet

la) 2. §-a (5) bekezdésének a) pontjában az „Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos

Orvosszakértői Intézetének a lakóhely szerint illetékes bizottságai” szövegrész helyébe az „Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetnek (a továbbiakban: Szakértői Intézet) a lakóhely szerint

illetékes szakértői bizottsága” szövegrész,

lb) 15. §-ának (2) bekezdésében „az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői

Intézete” szövegrész helyébe „a Szakértői Intézet” szövegrész,

m) az Szt. vhr.

ma) 6/A. §-a (3) bekezdésének d) pontjában az „Országos Orvosszakértői Intézet orvosi bizottsága”

szövegrész helyébe az „Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakértői bizottsága”

szövegrész,

mb) 15. §-a (2) bekezdésének a) pontjában az „Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos

Orvosszakértői Intézete (a továbbiakban: OOSZI) orvosi bizottságának” szövegrész helyébe az

„Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakértői bizottságának” szövegrész,

mc) 15. §-ának (6) bekezdésében az „OOSZI illetékes orvosi bizottságánál” szövegrész helyébe az

„Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet illetékes szakértői bizottságánál” szövegrész,

md) 3. számú mellékletében a „Kérelem rendszeres szociális segély megállapítására” és a „Tájékoztató a

kérelem kitöltéséhez” című rész „III. Jogosultsági feltételekre vonatkozó adatok” pontjában az „Országos

Orvosszakértői Intézet orvosi bizottságának” szövegrész helyébe az „Országos Rehabilitációs és Szociális

Szakértői Intézet szakértői bizottságának” szövegrész,

me) 5. számú mellékletének I. pontjában az „Országos Orvosszakértői Intézet ... fokú Orvosi

Bizottságának” szövegrész helyébe az „Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet ... fokú

szakértői bizottságának” szövegrész,

n) az OEP vhr.

na) 7. §-ának (5) bekezdésében az „Országos Orvosszakértői Intézet (a továbbiakban: OOSZI)”

szövegrész helyébe az „Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (a továbbiakban: Szakértői

Intézet)” szövegrész,

nb) 8. §-ának (5) bekezdésében „az OOSZI-nak szövegrész helyébe „a Szakértői Intézetnek” szövegrész,

o) a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet 8. §-a (1)

bekezdésének g) pontjában az „Országos Orvosszakértői Intézet” szövegrész helyébe az „Országos Rehabilitációs

és Szociális Szakértői Intézet” szövegrész lép.

Melléklet a 213/2007. (VIII. 7.) Korm. rendelethez

Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet regionális igazgatóságai, székhelyük és illetékességi területük

 

Regionális igazgatóságok                                             Székhely                                  Illetékességi terület

 

Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság              Budapest                                 Közép-magyarországi régió

( Főváros és Pest megye )

 

Közép-dunántúli Regionális Igazgatóság                      Székesfehérvár                        Közép-dunántúli régió

(Fejér megye,

Komárom-Esztergom megye, Veszprém megye)

 

Észak-alföldi Regionális Igazgatóság                            Debrecen                                Észak-alföldi régió

(Szabolcs-Szatmár-Bereg megye,

Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye)

 

Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóság                      Győr                                       Nyugat-dunántúli régió

(Győr-Moson-Sopron megye,

    Vas megye, Zala megye)

 

Észak-magyarországi Regionális Igazgatóság               Miskolc                                   Észak magyarországi régió

(Borsod-Abaúj-Zemplén megye,

   Heves megye, Nógrád megye)

 

Dél-dunántúli Regionális Igazgatóság                           Pécs                                        Dél-dunántúli régió

(Baranya megye, Tolna megye, Somogy megye)

 

Dél-alföldi Regionális Igazgatóság                                Szeged                                    Dél-alföldi régió

(Csongrád megye, Bács-Kiskun megye,

   Békés megye)