vissza a főoldalra

Vakok és Gyengénlátók Komárom-Esztergom Megyei Egyesülete

Az akadálymentesítésről

Infokommunikációs akadálymentesítés látássérültek számára

Írta: Pillmann Tünde

 

Tartalomjegyzék:

1. Témaválasztás indoklása és bevezetés

2. Infokommunikációs akadálymentesítés az Európai Unióban

2.Hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról („Egyetemes szolgáltatási irányelv”)

3. Infokommunikációs akadálymentesítés Magyarországon

3.1. Az új Országos Fogyatékosügyi Programról

3.2. A látássérültek postai szolgáltatásokhoz való hozzájutása

3.3. Braille a gyógyszeres dobozokon

 

 

1. Témaválasztás indoklása és bevezetés
Szakdolgozatom témájául az „Infokommunikációs akadálymentesítés látássérültek számára” című témát választottam. Ennek oka, hogy magam is látássérült vagyok, és napjainkban is szembesülök az infokommunikációs akadálymentesítés hiányosságaival, valamint gyakran beszélek sorstársaimmal e témáról. Véleményünk szerint nem jut elegendő figyelem az akadálymentesítési hiányosságok leküzdésére, hiszen napjainkban a tömegközlekedési eszközökön - kivételt képeznek ez alól a nagyvárosok - nincsenek olyan berendezések, melyek bemondanák, hol áll meg az adott szerelvény, így a látásában akadályozott személy kizárólag utastársaira, illetve a jármű vezetőjére hagyatkozhat. További problémát jelent, hogy a közszolgáltatást nyújtó intézmények sem infokommunikációs, sem fizikai szempontból nem nevezhetők akadálymentesnek. Az ügyintézéshez rend szerint egy illetékes munkatársra van szükség. Nincsenek olyan eszközök, melyek megkönnyítenék az intézmények által nyújtott szolgáltatásokhoz való hozzájutást.
Szintén komoly hiányosságnak tekinthető, hogy a weboldalak sem felelnek meg az akadálymentesítési követelményeknek. Rend szerint ugyanis felugró ablakokat, és más olyan elemeket tartalmaznak, melyek akadályozzák a képernyőolvasó szoftvereket abban, hogy a látássérült felhasználók számára érthetően felolvassák az oldal tartalmát. Ezeket ugyanis a JAWS for Windows nem képes felismerni.
Szerencsésnek tartom azonban, hogy elindultak olyan folyamatok, melyek ezen hátrányokat igyekeznek leküzdeni. Az Európai Unión belül elindult egy folyamat, mely minden tagállam számára meghatározta azon teendőket, melyeket meg kell tenniük az akadálymentesítés elérése érdekében.
Magyarországon megalkották az új Fogyatékosügyi Programot, mely meghatározta azokat a pilléreket, melyek mentén haladhat az akadálymentesítési folyamat. Mindezekre dolgozatom következő fejezeteiben térek ki.


Az előbbiekben leírtak mellett fontosnak tartom a társadalom bevonását az infokommunikációs akadálymentesítésbe. Ehhez véleményem szerint a médiát lehetne segítségül hívni. Szakdolgozatom későbbi témáiban kitérek a média szerepére, az infokommunikációs akadálymentesítés szükségességének társadalom számára történő figyelemfelhívási lehetőségeire. Most azonban szükségesnek tartom e két fogalom, az infokommunikációs akadálymentesítés és a látássérült fogalom tisztázását.
Az akadálymentesítés olyan tudatos tevékenység, melynek segítségével lehetővé válik a fogyatékkal élő személyek számára azon tevékenységek elvégzése, melyre e nélkül nem lennének képesek. Fajtái a fizikai, és az infokommunikációs akadálymentesítés. Célcsoportjai: hallássérültek, látássérültek, mozgássérültek, idősek, kisgyermekes anyukák, nehéz bőröndöt cipelők. Az infokommunikációs akadálymentesítés az akadálymentesítés egyik formája. Segítségével lehetővé válik a látássérült személyek számára ügyeik intézése, melyeket speciális eszközök könnyítenek meg számukra. Például egy képernyőolvasó szoftver segítségével, melyet egy Munkaügyi Központ egyik számítógépére feltelepítenek, képessé válik az álláskereső egyén az interneten történő munkahely keresésére. Ezen eszközöket az intézmények általában pályázatok útján szerzik be. Az eszközök beszerzéséhez segítséget nyújthatnak a látássérültekkel foglalkozó helyi szervezetek. Ezen szervezetek ismertetésére dolgozatom következő fejezeteiben térek rá.
A következő fontos fogalom annak a célcsoportnak a meghatározása, akikre ezen dolgozat kitér, azaz a látássérültek fogalmának ismertetése.
A látás olyan biológiai és élettani funkció, mely meghatározott anatómiai struktúráknak szem, központi idegrendszeri működéshez kötött, rendkívül bonyolult fizikai biokémiai működések folyamata. Több módon kialakulhat, de következményei több fajta módon mérsékelhetőek. A látássérülés több fajta módon meghatározható: orvosi szempontból a normálistól eltérő, jogi szempontból a különböző kedvezmények igénybevételénél, munkaügyi szempontból pályaalkalmasság.


A látássérült fogalom tisztázása különböző szempontok szerint történik. A meghatározások közül az orvosi látássérült fogalommal kívánom értelmezni a látássérült kifejezést.
Azokban az esetekben, amikor egy személy látása születése után sem tökéletes, illetve a későbbi életkorokban betegség, vagy baleset következtében vakulhatnak meg látássérülteknek nevezzük. A látássérült fiatalok sokszor középiskolába járnak, többen közülük egyetemet végeznek, majd szakmát tanulnak, és munkába állnak. Magyarországon a látási fogyatékossággal élők fele, kétharmada együtt, integrált módon nevelkedik látó társaival. Ennek következményeként felértékelődik a többségi iskola pedagógusainak az a tudása, mellyel a látási fogyatékossággal élő diákok beilleszkedését segítik.
Információink 80- 90%-a vizuális jellegű. Ennek megfelelően a személyiség fejlődését nagyban befolyásolja a kis, illetve nagymértékű látáskárosodás. A szemorvosi gyakorlatban számszerűen összehasonlítható paraméterekkel jellemzik a látást.
Az orvosi meghatározás szerint az a személy látássérült, akinek szemészeti állapota a normálistól tartós eltérést mutat, függetlenül ennek súlyosságától. A látássérülés Magyarországon elfogadott felosztása:
A látássérültek csoportjai:
1.) Vakok, akik még fényt sem érzékelnek
2.) Alig látók, ezen belül:
a) fényérzékelők: látásmaradvánnyal rendelkeznek, melyet a közlekedésben fel tudnak használni.
b) nagy tárgylátók: különleges optikai vagy elektronikus eszközökkel képesek a sík írás olvasására, de a többségük braille olvasó.
c) gyengénlátók: az ő esetükben a látás maximális kihasználására kell törekedni.

Az előbbiekben tisztázott fogalmaknak nagy szerepe van a látássérültek szociális helyzete, rehabilitációja, és munkaerő piacon való elhelyezkedése szempontjából.


2. Infokommunikációs akadálymentesítés az Európai Unióban
E fejezetben részletezni kívánom, miként tesz eleget az Európai Unió az akadálymentesítés megvalósításának.
Nemrégiben az Európai Unió (továbbiakban: EU) akciótervet dolgozott ki a fogyatékkal élők esélyegyenlőségének javítására. Ez „A foglalkozási rehabilitáció ígéretes gyakorlatai” című könyvben jelent meg. Az EU tagállamaiban nagy szerepet kapott az elmúlt évek során a fogyatékkal élők esélyegyenlősége. Legfőbb cél egy olyan társadalmi környezet létrehozása, melyben a fogyatékkal élők élvezhetik az egyenlő bánásmódhoz, a társadalmi szerephez, valamint a független életvitelhez való jogukat. Az EU fogyatékosügyi bizottsága 3 pillért dolgozott ki, hogy e célok minél hamarabb történő megvalósítását elősegítsék:
Elsőként megalkották a hátrányos megkülönböztetés elleni jogszabályokat, ezek az emberi méltósághoz való jogot biztosítják.
A második a környezet hozzáférhetővé tétele a fogyatékkal élők számára, azaz az akadálymentesítés megvalósítása. Ide tartoznak a különböző kulturális épületek, oktatási intézmények, kórházak stb. Ebben segítséget nyújtanak azon civil szervezetek és alapítványok, melyek a fogyatékkal élőkkel foglalkoznak.
A harmadik pillér a fogyatékkal élőkkel kapcsolatos kérdések érvényesülése.
A stratégiai terv feladatokra bontva 2003-2010-ig tartó időszakra tartalmazza a feladatokat. Ezen teendőket két éves bontásban tartalmazza a cselekvési terv, melyekre minden tagállamnak fókuszálnia kell. Fontos célként tűzték ki a foglalkoztatás, és a foglalkoztatásban maradás megvalósulását a fogyatékos személyek számára, hogy ők is részei lehessenek a társadalom egészének. Fontos, hogy technológiai fejlesztésekkel is segítsük a fogyatékkal élő személyek mindennapi életét. Hiszen a technika egyre inkább fejlődik napjainkban, jelenleg is fejlesztés alatt állnak a fogyatékos személyek által használatos eszközök, mint például a látássérültek által használt JAWS for Windows képernyőolvasó szoftver. Fontos cél az épített környezet akadálymentesítése, mely lényeges feltétele a munkaerő piacon való részvételnek.
Az EU minden tagállam vonatkozásában figyelemmel kíséri a megadott területeken történő beavatkozás minél hamarabb történő megvalósulását.


2.1. Hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról („Egyetemes szolgáltatási irányelv”)
Az EU tagállamain belül biztosítani kell minden fogyatékkal élő személy számára, hogy minden helyhez kötött telefonos szolgáltatáshoz hozzájusson. Ezen intézkedések közül lényeges a számukra hozzáférhető telefonállomások, valamint a nyilvános szöveg megjelenítő telefonok rendelkezésre bocsátása. Következő fontos szempont a vak, és gyengénlátó személyek részére a tudakozó szolgálat elérhetővé tétele, valamint a részletes számlák rendelkezésre bocsátása. Lényeges, hogy a fogyatékkal élő személyek számára is elérhetővé váljon az üzemeltetők közötti váltás lehetősége, mint más felhasználók számára. A szolgáltatók által nyújtott szolgáltatásoknak értékelhetővé kell válnia minden érintett részére, beleértve a fogyatékkal élőket is. Mivel a fogyatékkal élő személyek számára még nem léteznek szolgáltatás minőségi szabványok, ezért sürgősen szükségeltetik ezek kidolgozása. Fontos olyan szervek kijelölése, melyek ezen szabványok kialakítását ellenőrzik, és megkövetelik ezek közzétételét.
Mindezek mellett a tagállamoknak külön-külön is biztosítani kell a fogyatékkal élő személyek számára a munkahelyhez való hozzájutás lehetőségét.
Ezen tevékenységek megvalósulását egy speciális szerv, az EU Stratégiai Bizottsága ellenőrzi.


3. Infokommunikációs akadálymentesítés Magyarországon
Dolgozatom következő fejezetében a hazánkban zajló akadálymentesítési folyamatokat szeretném részletezni.
Mivel hazánk is EU tagállam, ránk is vonatkoznak azok a Stratégiai Bizottság által hozott intézkedések, melyeket sürgősen meg kell tenni a komplex akadálymentesség elérése érdekében. Ahogy azt az előző fejezet elején kifejtettem szükséges a fogyatékkal élő személyek esélyegyenlőségének biztosítása, az épületek és tömegközlekedési eszközök komplex akadálymentességének biztosítása, a közszolgáltatásokhoz való hozzájutás lehetőségeinek megteremtése, valamint a fogyatékos személyek számára a munkaerő piacra történő bejutása, és a bennmaradás lehetőségének megteremtése. Mindezen célok elérésének lehetőségeiről, és a szükséges változtatásokról dolgozatom ezen fejezetében térek ki.
A látássérült személynek joga van a számára érzékelhető épített környezethez. Ez különösen a közlekedésre és a tájékozódási lehetőségekre vonatkozik. A látássérült személyeknek továbbá joguk van minden fajta közszolgáltatáshoz, valamint a hozzájuk kapcsolódó jogi szolgáltatásokhoz hozzájutni. Egy információ akkor hozzáférhető egy látássérült számára, ha azt az adott személy érzékeli, és az információ megteremti számára az értelmezés lehetőségét. A kommunikációban akadályozott személy számára biztosítani kell a segítő személyhez való hozzájutás lehetőségét. A közlekedési eszközöknek - beleértve a jelzőrendszereket - alkalmasnak kell lenniük a látássérültek utazással kapcsolatos igényeinek kielégítésére. A közlekedésében akadályozott személy részére az indulástól a célállomásig történő eljutást szállítói hálózat működtetésével is biztosíthatják.
Magyarországon tapasztalataim szerint sajnálatos módon rendkívül kevés az olyan közlekedési eszköz, melyről egyértelműen kijelenthető, hogy akadálymentes. Kizárólag a fővárosban történő közlekedésem során tapasztaltam olyat, hogy egy járművön, - gondolok itt a villamosra - olyan berendezés volt, mely bemondja a következő megállót. Ezen kívül, ami a látássérültek számára akadályt jelent, hogy nem minden közlekedési eszköz rendelkezik korláttal, melybe az arra történő felszállása során megkapaszkodhatna. Sorstársaim, akiket erről szintén megkérdeztem, egyetértenek velem ebben. Néhány negatív tapasztalatomat is szeretném részletezni.
Ahogyan azt a fejezet elején kifejtettem, szükség lenne a vasútállomások, valamint a buszvégállomások komplex akadálymentesítésére. Egy ezzel kapcsolatos negatív tapasztalatomat szeretném elsőként kifejteni.
Másodéves főiskolai hallgatóként részt vettem egy akadálymentességi felmérésben, mely az iskola általi képzés részében szereplő projektgyakorlat része volt. Ebben részt vett a helyi „Camelot” Mozgássérült Fiatalok Egyesülete. Célunk egy adatbázis létrehozása volt, mely tartalmazza a város akadálymentes épületeit. Ez magába foglalta Győr város és környéke intézményeinek akadálymentességi felmérését. Ennek során ellátogattunk a város vasútállomására. Rajtam kívül egy mozgássérült személy vett részt ezen felmérésben. Igyekeztünk megtudni mennyire megközelíthető az épület egy mozgás-, illetve egy látássérült személy számára, és lehetőség szerint felmértük volna egy vasúti szerelvény akadálymentességét is.
A látássérültek számára viszonylag megközelíthető volt az épület, hiszen a bejáratig burkolati vezetősáv volt, a lépcsőnél korlát, ám egy mozgássérült kizárólag segítséggel juthat el a jegypénztárig.
Miután eljutottunk a jegypénztárig megérdeklődtük az illetékes munkatárstól, véleménye szerint mi az oka annak, hogy az épület komplex akadálymentesítése nem történt meg, hiszen segítség nélkül az épülethez történő eljutás is nehézséget jelenthet a fogyatékkal élők számára, nem csupán a jegyvásárlás, vagy az általa kiválasztott szerelvényre történő feljutás vonatkozásában. Kérdésünkre azt a választ kaptuk, - ami számomra megdöbbentő volt - hogy forduljunk ezzel az Önkormányzathoz, mert véleménye szerint ezzel nem a vezetőségnek kell foglalkoznia.


Lehetőség szerint szerettük volna felmérni egy közlekedési szerelvény akadálymentességét, ám az illetékes munkatárs szerint ehhez előzetes vezetői engedélyre lett volna szükség.
Az épület üzemeltetőjét sajnálatos módon nem sikerült ez ügyben megkérdeznünk, ám véleményem szerint megdöbbentő, hogy az akadálymentesítés tekintetében ilyen „nemtörődömséget” lehet tapasztalni.

Elképzelésem szerint a jelenleg tapasztalható érdektelenség visszaszorítása érdekében érdemes lenne az akadálymentességgel kapcsolatos sikeres projektekről tájékoztatni a média útján a társadalmat. Ezzel elérhető lenne az épületek üzemeltetőinek arról történő meggyőzése, hogy akadálymentesítsék az általuk üzemeltetett létesítményeket. Érdemes lenne olyan szociális munkásokat is megszólaltatni, akik részt vettek ezen sikeres projektek végrehajtásában.
Nemrégiben az Országos Fogyatékosügyi Tanács által kidolgozásra került egy program, mely a látássérültek és más fogyatékkal élők számára az akadálymentesítés szükséges elemeit tartalmazza. Ez az Országos Fogyatékosügyi Program. Dolgozatom következő részében ennek részleteit kívánom ismertetni.


3.1. Az új Országos Fogyatékosügyi Programról
A fogyatékos személyekkel kapcsolatos feladatok végzését a Fogyatékosügyi Tanács látja el. Véleményük szerint biztosítani kell a látássérültek számára a kulturális intézmények infokommunikációs, valamint fizikai szempontból történő akadálymentesítését. Ide tartoznak a színházak, mozik, és más kulturális létesítmények.
Fontos, hogy a különböző internetes weboldalak elérhetőek legyenek a fogyatékossággal élők különböző csoportjai számára. Ehhez fontos azon személyek figyelmének felkeltése, akik ezen weboldalakat üzemeltetik. Lényeges lenne, hogy az ehhez szükséges kritériumokat a fogyatékkal élőkkel foglalkozó informatikában dolgozó szakemberek ismertessék számukra. A weboldalak akadálymentesítésébe lényeges lenne olyan szakembereket bevonni, akik már végeztek ilyen fajta tevékenységet.
Lényeges, hogy megközelíthetővé tegyük a turisztikai helyszíneket a fogyatékkal élő személyek számára. Segíteni kell továbbá az érintettek egészségmegőrzését, társadalomba való beilleszkedését. Biztosítani kell számukra a szabadidő hasznos eltöltésének elősegítését, szükség esetén sporteszközök beszerzését.
Lényegesen nagy figyelmet kell fordítani a fogyatékkal élő sportolók képzésére. Biztosítani kell számukra a sportoláshoz szükséges speciális eszközöket.
Fontos egy olyan központ létrehozása, és akadálymentessé tétele, melyben lehet sportversenyeket, továbbképzéseket tartani.
Mindez azért is szükséges, mert a látássérült sportolók sokszor egészséges társaiknál is jobb eredményeket érnek el a sport területén. Sok más sporton kívül a csörgőlabda játékokban érnek el kiemelkedő eredményeket. Magam is ismerek olyan látássérült fiatalt, aki csörgőlabda csapatával esélyes arra, hogy a jövőben részt vegyen a paralimpiai játékokon. Sok más sportág mellett az úszásban is képviselik magukat látássérült fiatalok, melyben szintén kiemelkedő eredményeket érnek el. Tudomásom szerint jelenleg a látássérült sportolók képzése a Budapesten található Vakok Általános Iskolájában folyik, melynek tornaterme speciális eszközökkel van felszerelve, és olyan edzők foglalkoznak a sportolókkal, akik maguk is kiemelkedő eredményeket értek el a sport területén. Mindezek mellett sportuszoda is rendelkezésre áll az úszás iránt érdeklődő látássérült sportolók számára.
Tudomásom szerint Budapesten, a XIV. kerületben lehetőség van további sportolásra. Az épülethez tartozó konditeremben megtalálhatóak azok a speciális eszközök, melyek a látássérültek számára a sportoláshoz elengedhetetlenek.
Az Országos Fogyatékosügyi Tanácsnak szükséges részt venni azon jogszabályok előkészítésében, melyek a fogyatékos személyeket érintik. Ez azért válhat szükségessé, hogy ne léphessenek olyan törvények hatályba, amelyek ezen személyek jogait sértik.


Az oktatási intézmények vonatkozásában arra kell törekedni, hogy regionális szinten legyen legalább egy akadálymentes óvoda és iskola a fogyatékos személyek lakóhelyéhez közel. Biztosítani kell a forgalmi létesítmények, és a tömegközlekedési eszközök fizikai és infokommunikációs akadálymentesítését, valamint a közszolgáltatások elérhetőségét a legmodernebb technológiai eszközökkel biztosítva.
A fogyatékkal élő személyeknek szüksége van az életvezetéshez speciálisan megfogalmazott információkra. Olyan kiadványok nyomtatásban, elektronikus formában történő terjesztését kell támogatni, melyek a közszolgáltatások hozzáférhetőségéről, valamint az infokommunikációs és fizikailag akadálymentes épületekről adnak tájékoztatást. Elő kell segíteni a honlapok akadálymentességét. Az intézményekben az akadálymentes információ áramlását kell lehetővé tenni braille feliratok, piktogrammok, hangostérképek segítségével. Azon információt nyújtó, tanácsadó szervezetek általi információáramlást kell biztosítani, melyek a fogyatékos személyek számára az általuk igénybe vehető szolgáltatások köréről adnak tájékoztatást.
A létesítendő épületekhez nyújtandó források odaítélésénél első számú szempont a leendő létesítmény, tömegközlekedési eszköz komplex akadálymentesítése. Fontos olyan programok kidolgozása, melyek a fogyatékkal élők közlekedését elősegítik, például közlekedési lámpa hangjelző berendezéssel történő ellátása a látássérültek számára.
Szükséges elősegíteni az informatikában az infokommunikációs akadálymentesítést, gondolok itt a honlapok akadálymentesítésére, valamint a már meglévő speciális eszközök további fejlesztésére, és új eszközök létrehozására. Továbbá nem utolsó szempont a fogyatékos személyek digitális írástudatlanságának felszámolása, mely a közszolgáltatások hozzáférhetőségét tenné lehetővé. Ehhez lényeges lenne több informatikai képzést indítani a látássérültek részére, melyet olyan szakemberek tartanának, akik már dolgoztak látási fogyatékossággal élő személyekkel. Ezzel nem csupán a digitális írástudatlanságot lehetne felszámolni, hanem elő lehetne segíteni a látássérültek elhelyezkedését a munkaerő piacon. Ezzel ugyanis sok más mellett adminisztrációs munkakört is betölthetnének.
A társadalom pozitív cselekvésének elősegítése érdekében olyan tájékoztató kiadványokat kell terjeszteni, melyek a már bevált gyakorlatokat tartalmazzák. Fontos, hogy a fogyatékos személyek esélyegyenlőségéért tett intézkedések folyamatosan megjelenjenek a médiában.


3.2. A látássérültek postai szolgáltatásokhoz való hozzájutása
Dolgozatom következő részében egy jogszabály (2003. évi CI. törvény) segítségével kívánom részletezni, miként juthatnak hozzá a látássérültek ehhez a szolgáltatáshoz.
Az egyetemes postai szolgáltató köteles a braille írással ellátott küldeményekre tértivevényt, valamint értéknyilvánítás szolgáltatást nyújtani. Biztosítani kell, hogy a postai szolgáltatások mindenki számára akadálymentesen elérhetővé váljanak. A fogyatékkal élők érdekeit érvényesíteni kell. A berendezéseknek alkalmasnak kell lenniük a mozgásukban, valamint - ha ez lehetséges - látásukban illetve hallásukban akadályozott személyek számára. A címzett más személyek részére az átvételre meghatalmazást adhat. Meghatalmazás adható: köziratban, a postai szolgáltató bármely helyén és teljes bizonyító erejű magánokiratban. A felhatalmazás igazolására a postai szolgáltató kérheti a kézbesítőt. Ha a meghatalmazó személy vak, a meghatalmazást két tanú írja alá helyette. A küldemény kézbesítését megelőzően a kézbesítő a címzett, és a tanú személyazonosságát ellenőrzi. A postai szolgáltató köteles biztosítani a levélszekrényekhez való akadálymentes hozzáférhetőséget. A látássérültet megilleti a postai szolgáltatás igénybevétele során az akadálymentes informálódás lehetősége.
A szolgáltató köteles megteremteni a kommunikációban jelentősen gátolt személyek számára az informálódáshoz szükséges feltételeket. Köteles szolgáltatásait, ügyfélfogadási idejét, internetes elérhetőségét elérhetővé tenni a vak személyek, és azok segítői számára. A fogyatékos személy, illetve az ő képviseletét ellátó személy panaszt tehet a postai szolgáltatónál, amennyiben igényeit nem megfelelően elégítik ki. A postai szolgáltató köteles a fogyasztók rendelkezésére bocsátani az általa nyújtott szolgáltatásokat, és biztosítania kell, hogy azokhoz minden fogyasztó akadálymentesen hozzáférhessen.
Fontosnak tartanám, - ahogy azt dolgozatom elején kifejtettem - hogy minden közszolgáltatást nyújtó intézményt, ide sorolva a posta épületeit minél hamarabb akadálymentessé tegyék minden érintett számára.
Sajnálatosnak tartom, hogy az eddigiekben tapasztaltak alapján az épületek többsége nem akadálymentes. Az ügyintézés ezáltal a látássérültek számára nehézséget okoz. Az ügyfélhívó rendszerek ugyanis csak kiírják, hogy ki a soron következő ügyfél, azonban ezt nem jelenítik meg hangos információ formájában.
A következő problémát abban látom, hogy kizárólag néhány városban fordul elő hangos bankautomata. Ezt erősítik az általam tapasztaltak, és azoktól a látássérültektől szerzett információ, akikkel erről beszéltem.
Véleményem szerint több önkéntes szociális munkásra lenne szükség, aki igyekszik eljutni olyan közszolgáltatást nyújtó intézményekbe, melyekben még nem indult meg, vagy elkezdődött, de nem fejeződött be az akadálymentesítés. Szükséges lenne a közszolgáltatást nyújtó épületek üzemeltetőinek és vezetőségének felkelteni a figyelmét az akadálymentesség szükségességére. A civil szervezeteknél, alapítványoknál dolgozó szociális munkásoknak fel kellene hívni az épületek üzemeltetőinek figyelmét azokra a pályázati lehetőségekre, melyekből az akadálymentesítést megvalósíthatják.
Szükség lenne olyan adatbázisok létrehozására, melyek az interneten is megjelennek, és azon épületeket tartalmazzák, melyek akadálymentesek.


3.3. Braille a gyógyszeres dobozokon
Ahogy dolgozatom e részének elején kifejtem a nemrégiben elindult gyógyszeres dobozok braille felirattal történő ellátását. Ez ugyanis sajnálatos módon még sok hiányossággal rendelkezik. Tapasztalataim szerint ugyanis a gyógyszer nevének felirata nem mindig olvasható, és a gyógyszeres dobozban kizárólag a látók számára található meg a betegtájékoztató. Ezért lényeges lenne, ha ezt a dobozokban braille felirattal is megjelenítenék a termékek gyártói.
Korábban nagy akadályt jelentett a látássérültek számára, hogy a gyógyszerkészítmények dobozai nem tartalmaztak braille feliratokat. Ez azonban 2005. októberében megváltozott. Ekkor kerültek ugyanis bevezetésre a braille feliratok és braille írással ellátott betegtájékoztatók, melyeket egy civil szervezet a Gravobraille Kft. készített el az igénylők számára.
Az egészségügyi miniszter 30/2005 (VIII.2) EÜM rendelete a gyógyszeres dobozok braille feliratozásáról 2005. október 30-án lépett hatályba.
A csomagoláson fel kell tüntetni a gyógyszerek nevét braille írással. Annak érdekében, hogy a betegtájékoztató könnyen értelmezhető legyen a betegek érdekképviseletével tárgyalásokat kell folytatni.
A betegtájékoztató megjelenési formái: nagyított kiadás, kazetta, CD, internet, hangszintetizátoros telefon, braille írás.
A braille formában, és nagyított kiadásban is megjelentetett, valamint a CD-s és kazettás formában megjelent betegtájékoztatók a legelterjedtebbek Magyarországon. Ezen betegtájékoztatókat előzetesen telefonon történő egyeztetést követően veheti kézhez a beteg. Ezt a gyógyszeres dobozban egy papíron történő telefonszám feltüntetésével tehetik elérhetővé a vak személyek számára a gyártók. A nagyított kiadásban történő megjelenítés fehér kontraszttal történik. Ezen az internet címet is feltüntetik.
A kazettás formában történő megjelenítésnél feltüntetik a készítmény nevét, illetve a hatáserősségét. Fontos, hogy érthetően legyen rögzítve a kazettára, vagy CD-re a betegtájékoztató.
Mivel a technika manapság egyre inkább fejlődik, elérhetővé kell tenni, hogy a vakok számára az interneten is legyenek elérhető betegtájékoztatók. Ezen kívül szükséges olyan zöld számokat rendelkezésre bocsátani, melyek tárcsázásával a hangszintetizátoros telefonnal rendelkező látássérült személy meghallgathatja a betegtájékoztatókat.


3.3.1. Betegtájékoztatók elérhetősége
Fontos, hogy a gyógyszerek betegtájékoztatóját tartalmazó honlapok mellőzzék a felugró, mozgó ábrákat. A honlap legyen egyszerű, átlátható a vakok számára, legyen rajta egy egyszerűsített háttér, melynek kontrasztosnak kell lennie. Ez főként a gyengénlátók számára jelenthet segítséget. A linkek a valós elérhetőségre mutassanak. A nem „html” formátumban megjelenített szövegnek, mint például pdf legyen egy „html” formátumú megfelelője. Két hasábban jelenjenek meg az információk: témakörök, és azok leírása.
Napjainkban már elterjedtek a hangszintetizátoros telefonok. Ezért fontos, hogy díjmentesen legyen elérhető egy zöld szám, melyről telefonon információkat kaphatnak a látássérültek az általuk vásárolt gyógyszerre vonatkozóan. Lényeges, hogy jól érthető formában legyenek megjelenítve az információk. Legyen egy törzskönyvi szám alapján elérhető betegtájékoztató.
Az internet mellett a Gravobraille Kft foglalkozik braille betegtájékoztatók készítésével.

A gyógyszerek feliratozása csupán az első lépés. Fontos, hogy minden betegtájékoztató, és minden gyógyszerkészítmény neve megjelenjen braille formátumban a nélkül, hogy azt igényelni kelljen.
Tapasztalatom szerint az egyik civil szervezet által létrehozott gyógyszerkereső.hu címen elérhető weboldal kevésbé használható. A gyógyszer keresését követően ugyanis nem jeleníti meg annak betegtájékoztatóját, kizárólag azt követően, ha az adott személy beírja a gyógyszer hatóanyagát. Ez azonban kizárólag a dobozban található betegtájékoztatón kerül feltüntetésre, mely kizárólag a látók számára áll rendelkezésre. Szükséges lenne, hogy a betegtájékoztatót braille írással is megjelenítsék a gyógyszeres dobozokban.


4. Az infokommunikációs akadálymentesítéshez szükséges épített környezet, mint előfeltétel
Ahhoz, hogy a célszemélyek igénybe tudják venni egy adott infokommunikációs szempontból akadálymentes épületben nyújtott szolgáltatásokat létfontosságú, hogy az adott létesítmény fizikailag is akadálymentes legyen. Ezen szempontból tehát létszükséglet, hogy nem csupán infokommunikációs szempontból, hanem fizikailag is akadálymentes legyen az épület, hiszen a látássérülteknek akadály nélkül meg kell közelíteniük azt.
4.1. A létesítmény külső megközelítése

Az épület bejárata közelében az Országos Településrendezési és Építési Követelményeknek (OTÉK) megfelelő számú parkolót kell létesíteni. Jól látható festékkel meg kell jelölni a rámpákat, lejtőket a csapadékvédő tetőzettel, burkolattal, amennyiben ez nem lehetséges azon csúszásmentes érdesített burkolatot kell elhelyezni. A járófelületeken szükséges eltérő színű kontrasztos burkolati vezetősávot elhelyezni. A lépcsők éleit szintén ezen eljárással szükséges a látássérültek számára akadálymentessé tenni. A lépcsők szüneteiben, illetve a lépcsőfordulóknál szükséges a lépcső színétől eltérő színű csúszásmentes burkolatot elhelyezni. Az ehhez szükséges burkoló anyagoknak fagyállónak kell lenniük. Mindezek mellett nem elhanyagolható a füvesített vezetősáv, melyet a látássérült a nála lévő fehér bottal könnyedén érzékel. Ez lehetőleg a bejáratig kell, hogy vezesse az adott személyt. Ezen kívül segítséget nyújthat számára az épület fala, illetve amennyiben van, az épülethez tartozó kerítés.

A bejárati lépcsőknél fontos korlátot elhelyezni, melyben a látássérült személy könnyen megkapaszkodhat. A lépcsők kontrasztos színnel történő ellátása itt is érvényes. A bejárati ajtó kilincsének szintén jól látható helyen kell elhelyezkednie. Ennek az ajtótól eltérő színűnek kell lennie.
Sajnálatos, hogy ezen szabályok - legalábbis az általam eddig tapasztaltak alapján - kizárólag a látássérültekkel foglalkozó szervezeteknél fordulnak elő. Lényegesnek tartanám az ehhez kapcsolható hirdetések megjelenését, melyekkel ösztönözni lehetne a létesítmény dolgozóit, elsősorban a vezetőséget arra, hogy ezen feliratokkal ellássák az épületeket, mert ezek információkkal szolgálnának a vak, illetve gyengénlátó személyek számára. Mindezek mellett az ajtókon is szükséges a számokat braille felirattal feltüntetni.
Ehhez segítséget nyújthat a Budapesten működő Fehérbot Alapítvány.
4.2 Korlát a lépcsők mellett
A lépcsők mellett megszakításmentes korlátot kel felszerelni. Ennek a lépcső szünetében sem szabad véget érnie. Ezek környezet burkolatától való kontrasztos elkülönítése lényeges. A korlátnak tájékoztatást kell nyújtani az irány- és szintváltoztatásokról. Ezen kívül jól megmarkolhatónak kell lennie, hogy kellő támaszt nyújtson az igénybevevő személy számára. Lényeges, hogy felületének színe eltérő legyen a lépcsőfordulókban, és a lépcsők kezdeténél. Ezzel jelezhetjük a látássérülteknek, mikor következik a lépcső, illetve mikor kell szünetre számítani.
4.3. Lift
A lift nyomógombjait érdemes braille írással ellátni. Ezen kívül nem elhanyagolható szempont a gombokból kiemelkedő jelképekkel történő ellátás, mellyel a látássérült személy könnyen tájékozódik. A felvonók nyomógombjainak elhelyezkedésének meg kell felelnie a liftek építésének megfelelő előírásoknak. Ajtajánál jól látható menetirány és szintjelző rendszert szükséges létesíteni. Ezt célszerű kiegészíteni a vakok számára hangos információkat közlő berendezéssel.
4.4. Az ügyféltérben elhelyezett számítógépek és az ügyfélhívó rendszer
Amennyiben az intézmény rendelkezik az ügyfelek számára is használható számítógéppel, lehetővé kell tenni, hogy azt fogyatékos személyek is használhassák. Ahhoz, hogy ez a látássérült személyek számára is használhatóvá váljon, szükséges telepíteni rájuk képernyőnagyító, és képernyőolvasó szoftvereket. Az intézmény honlapjának akadálymentességén kívül arra is szükséges ügyelni, hogy a számítógépen elérhető szolgáltatások elérhetőek legyenek az oda látogató fogyatékkal élő ügyfelek számára is. Amennyiben például nyomtatványok kitöltésére van szükség, nemcsupán a képernyő olvasó, és nagyító szoftvereket szükséges telepíteni, hanem akadálymentessé kell tenni a nyomtatványok kitöltését segítő szoftvert is. A látássérültek számára szükség van aktív hangfalra fejhallgató kimenettel, zsinóros kényelmes fejhallgatóra, hagyományos kontraszttal ellátott billentyűzetre, fekete alapon sárga, esetleg zöld színű jelekkel, az űrlap kitöltő programok egér nélküli használatának biztosítására és kisegítő billentyűzetre.
Az épület dolgozói a képernyőolvasó szoftverek telepítésének mikéntjéről a látássérültekkel foglalkozó Fehérbot és Látótér alapítványoknál dolgozó szakemberektől kaphatnak tájékoztatást. Ezek a szakemberek nagyrészt látássérültekkel foglalkoznak, és tisztában vannak azon képernyőolvasó szoftverek használatával, melyeket a célszemélyek alkalmaznak a mindennapi gyakorlatban.
Ha az intézmény ügyfélhívó rendszert működtet, abban az esetben annak önálló használatát is biztosítani kell. Az ügyfélszám kiadó elérhető helyen legyen feltüntetve. Szintén problémát jelent a látássérültek számára, ha a soron következő ügyfél számát csupán kiírással jelzik. Megoldás lehet a problémára, ha felolvassák azt a kiírással egyidejűleg.
Sajnálatosan napjainkban azt lehet tapasztalni, hogy a látássérültek számára akadálymentes ügyfélhívó rendszerek az épületek többségében nem találhatóak meg. Az épületek akadálymentesítésével egyidőben szükséges lenne az akadálymentes ügyfélhívó rendszerek biztosítása az épületen belül.
4.5. Hangos- és tapintható térképek
Vakon minden útvonalat koreográfiailag megtervezett módon kell megtenni, hogy el ne essen az illető. A hangostérképek egy-egy új útvonal megtanulásában jelenthetnek segítséget. Ezeket látássérült személyekkel foglalkozó emberek készítik. Ehhez megismerkednek az adott helyszínen lévő csomópontokkal, a látássérültek számára az akadálymentesítéshez szükséges szempontok alapján átnézik az épületet, ezt követően kiválasztják a fehérbottal közlekedők számára legideálisabb útvonalat. Fontos szempont, hogy az út során minél kevesebb akadállyal találkozzon a fehérbottal közlekedő látássérült, a lehető legtöbb támpontot találja meg a közlekedésben. A folyamat lezárásaként megszerkesztik, majd közzéteszik a hangostérképeket. Az épülethez vezető útvonalakat jelző térképek közzé tehetők az interneten. Az épületen belüli közlekedéshez az ingyenes dramatizált elektronikus könyv szerkesztő segítségével átalakíthatók mp3 formába. Ezeket a látássérült személy által magával hozott mp3 lejátszó segítségével képes meghallgatni, amennyiben nem áll rendelkezésre személyi segítő. Hangostérképek készítésével a vakokat segítő egyik civil szervezet, a Gravobraille Kft. foglalkozik. Hangostérképek készítésére leginkább a vakokat segítő rehabilitációs szolgáltatásokat vezető személyeket érdemes felkérni. A Gravobraille Kft. mellett dolgoznak ilyen személyek más intézményekben is, például a Szempont vagy a Fehérbot Alapítványnál. A hangostérképeket időnként a környezet megváltozásával párhuzamosan felül kell vizsgálni.
4.6. Braille feliratok és kiadványok
A legfontosabb információkat, a sík írás mellett braille írással is szükséges megjeleníteni. Ezek elkészítését a MGYOSZ nyomdájában, valamint a Gravobraille Kft-nél végzik.
Sajnálatos módon napjainkban azt lehet tapasztalni, hogy az épületek nagy többségében nem találhatóak meg a látók által értelmezhető információk braille formában, kizárólag a civil szervezeteknél, alapítványoknál. Ezért a civil szervezeteknek, alapítványoknak szükséges felhívniuk az épület üzemeltetőinek figyelmét arra, hogy ezen feliratokra miért van szükség, és meg kell teremteni a lehetőségeket számukra, hogy ezen hiányosságot leküzdjék.
A látók számára érthető kiadványokat szükséges a látássérültek számára könnyen értelmezhető információvá alakítani. A braille nyomtatású kiadványok szintén a MGYOSZ nyomdájában készülnek. Emellett érdemes nagyított síkírással is elérhetővé tenni a kiadványokat, hogy azok a gyengénlátók számára is értelmezhetővé váljanak. Mindezek mellett fontos odafigyelni a kiadványok folyamatos karbantartására is.


Sajnálatos módon Magyarországon az épületek komplex akadálymentesítése várat magára. Tapasztalataim szerint az épületek többségében félbemaradt, vagy el sem kezdődött az akadálymentesítés folyamata. Fontosnak tartanám ezért a fogyatékkal élőkkel foglalkozó civil szervezetek által az épületek fenntartói számára felhívni a figyelmet az akadálymentesség szükségességére. Ezekhez a tevékenységekhez forrást pályázati úton lehet biztosítani.
Fontosnak tartanék egy ehhez kapcsolódó tapasztalatot ismertetni. A már említett projektgyakorlat keretein belül többek között felmértük Győr város Munkaügyi Központját. Miután az illetékes munkatárs látta, hogy egy látássérült is részt vesz az akadálymentességi felmérésben, megérdeklődte melyek azok a szempontok, melyek alapján el lehet dönteni, hogy egy épület akadálymentes-e a látássérültek számára. Miután ezen szempontokat ismertettem számára, elkísért az épület bejárathoz, és az adott szempontok alapján részletezte, és meg is mutatta számomra az épület akadálymentesítésében már elért eredményeket.
Az intézmény megközelítéséhez ugyan nem volt burkolati vezetősáv, ám a lépcsők mellett volt korlát, és a számítógépek fel voltak szerelve a legújabb képernyőolvasó szoftverrel. Ez azért is volt számomra pozitív tapasztalat, mert kevés olyan épületben történt meg, hogy az illetékes munkatárs külön kitért volna a látássérültek számára történő akadálymentesítésre, a projekt ugyanis főleg a mozgássérültekre irányult.
Tapasztalataim alapján a lakóhelyemen létesített épületek akadálymentesítése megtörtént a látássérültek számára. Az épületeket meg lehet közelíteni burkolati vezetősáv segítségével, a lépcsők mellett található korlát- Braille írásban megjelenített információ nem áll ugyan rendelkezésre, azonban az ott dolgozó személyek örömmel állnak az oda látogató vak személyek rendelkezésére.


Az Európai Unió folyamatosan figyelemmel kíséri tagállamaiban az épületek komplex akadálymentesítését. Fontosnak tartanám az épületek létesítőit és fenntartóit a már létesített, és a még építés előtt álló épületek minél hamarabb történő komplex akadálymentesítésére. Ezen feladatokat a vakok érdekképviseleti feladatát ellátó civil szervezetek jelenleg is igyekeznek elvégezni az akadálymentesítés minél hamarabb történő megvalósulása érdekében.


5. Akadálymentes informatika a látássérültek számára
Dolgozatom következő fejezetében az informatikában végbement akadálymentesítésre térek ki.
A látássérültek számára az úgynevezett képernyő olvasó szoftverek megjelenésével vált elérhetővé az informatika világa. Ezek csökkentik a látó emberre való ráutaltságot. Mindig is voltak, vannak, és remélhetőleg lesznek is olyan eszközök, melyek a látássérültek számára megkönnyítik az informatika világában való eligazodást. Ezek működésének lényege, hogy felolvassák a látássérültek számára a képernyőn található információkat. Fejlődésük: Brailab pc, Window Eyes, Wintalker, JAWS for Windows.
5.1. A JAWS for Windows, az Internet Explorer és a Mozilla Firefox
Régebben a látássérültek számára problémát jelentett a böngészők használata, hiszen az internet egyelőre elérhetetlennek bizonyult a vakok számára. Szakemberek létrehozták ugyan az Internet Explorer különböző verzióit, ám ezek nem támogatták a JAWS for Windows képernyőolvasó szoftvert.
Ám az Informatika a Látássérültekért Közalapítvány megalkotta a 6-os Internet Explorert, melynek használata megfelelővé vált a JAWS 9-es verzió alkalmazói számára. A 8-as Internet Explorer is kifejlesztésre került, azonban ennek Tökéletesítésére is szükség van ahhoz, hogy a programot a vakok is használni tudják.
A másik internetes böngésző a Mozilla Firefox. A látássérültek korábban szívesebben használták a Firefoxot, mint az  Explorert. A Scientific Kft. dolgozik azon, hogy a Firefoxot a látássérültek is tudják akadálymentesen használni. Ez azonban nehézséget jelent a cégnek, hiszen a Firefox egy ingyenes program, ami állandóan változik. Átlagosan minden héten kijön egy újabb változat. A Firefox használatát általánosságban a 3-as verzióig ajánlják.
Személyes tapasztalataim alapján az Internet Explorer könnyebben alkalmazható a látássérültek számára, ezért tartanám lényegesnek a Mozilla Firefox akadálymentesítését. Tudomásom szerint ezen az Informatika a Látássérültekért Közalapítvány jelenleg is dolgozik.
5.2. Braille nyomtató
A nyomtató 6, vagy 8 pontos braille funkcióval rendelkezik. Lényege, hogy a számítógépen begépelt információkat alakítja át braille formába. Ezzel lehetővé válik, hogy bármely számítógépen begépelt szöveget a vakok számára ismert írási formában kinyomtassanak a látássérült felhasználók.
Mivel tudomásom szerint nem minden felsőoktatási intézményben található meg ilyen braille nyomtató, ezért elő kell segíteni, hogy azon oktatási intézményekben, melyekben látássérült hallgatók tanulnak, rendelkezésre álljon legalább egy braille nyomtató. Ezzel bármely szöveget braille formában is ki tudnak nyomtatni, mely segítséget jelenthet számukra, akár egy a felsőoktatási intézményben szükséges tankönyv, akár az általuk készített jegyzet vonatkozásában. Így ugyanis nincs szükségük arra, hogy egy tankönyvből történő tanuláshoz látó segítséget kelljen kérniük.
5.3. Digitális hangos könyvek
Ma már elengedhetetlen, hogy az iskolai tanulmányokhoz a látássérülteknek is meg legyenek a tankönyvek. A Vakok Általános Iskolájában az elemi iskola 8. osztályáig braille formában kinyomtatják a tanulmányokhoz szükséges tankönyveket. Ezt követően postai úton juttatják el a könyveket a látássérült felhasználók részére.
A gimnázium elkezdése azonban nagy nehézséget okozhat a látássérült felhasználóknak, mivel itt már nem áll rendelkezésre braille tankönyv. Ebben az esetben vagy látó családtag, ismerős segítségét kel kérniük, vagy kazettán rögzített tankönyvekből kell tanulniuk.
A digitalizált elektronikus könyv segítségével azonban ez a probléma is orvosolódni látszik. Ma már lehetővé vált a vak felhasználók számára, hogy a hangrögzítés ne analóg módon magnóval történjen, hanem egy hangkártya segítségével digitálisan. Ezzel megszületett a hangoskönyv ötlete. Ma már azonban a scannerek megjelenésével lényegesen egyszerűbbé vált a hangoskönyvek készítése. Hiszen a könyveket egyszerűen végigfuttatják a scanneren, majd digitális formába alakítják.
Látássérültek létrehoztak egy elektronikus könyvek nevű listát, melyre bárki feliratkozhat, és bármely könyvet elkérheti a többi listatagtól. Ezt követően bescannelik a kért művet, majd eljuttatják azt az igénylő email-címére, melyet a kérés során előre megadott.
Tapasztalataim szerint, mivel magam is fennt vagyok az előbbiekben említett listán lényeges lenne további ilyen informatív listalétrehozása, mivel az általam tapasztaltak alapján az esetleges felsőoktatásban lévő stúdiumokban adott feladatok megoldásához elengedhetetlenek könyvek. Az elektronikus könyvlisták megjelenésével nehézséget okozott a látássérülteknek egy preferátum elkészítése, ezek megjelenésével azonban ezen nehézség is megoldódni látszik.
Szükségesnek tartanám, hogy létrehozzanak egy olyan listát, mely kizárólag felsőoktatásban lévő hallgatók számára jönne létre. Itt a hallgatók megoszthatnák egymással tapasztalataikat, valamint egymás rendelkezésére bocsáthatják a szükséges tankönyveket, jegyzeteket.
5.4. Honlap akadálymentességi felmérés
A honlap akadálymentességi felmérést az Informatika a Látássérültekért Közalapítvány végzi. Ez két területet foglal magába: a felmérést és a tényleges akadálymentesítést.
Célcsoportjuk általában a honlapok, weboldalak fenntartói, üzemeltetői.
Szolgáltatásukat elsősorban látássérülteket foglalkoztató munkahelyek fenntartóinak ajánlják. A látássérült kollégák részére elengedhetetlen az informatikai munkakör előkészítése, mely magában foglalja az operációs rendszer megfelelő beállítását a vak és látássérült felhasználók számára, és a nélkülözhetetlen képernyő nagyító, és képernyő olvasó szoftverek beszerzését, telepítését és beállítását. A munkavégzésnél használandó szoftver akadálymentességének felmérését, szükség esetén erre irányuló korrigálását, az előbbiekben említett Informatika a Látássérültekért Közalapítvány szakemberei végzik.
Kezdetben szükséges lenne megkeresni ezen ötlettel az adott iskola informatikai és szociális munka tanszékének vezetőjét és oktatóit, majd egy előadás formájában tájékoztatni őket azon szempontokról, melyek alapján egy honlap akadálymentesnek tekinthető. Ez egy a látássérültekkel foglalkozó civil szervezet általi közreműködés esetén valósulhatna meg. Ezen előadást az alapítványban dolgozó szakember tartaná.
Ezt követné a célcsoport meghatározása, azaz mely fogyatékkal élő személyek számára kívánják a projekt során a weboldalakat akadálymentesíteni. Ezen tevékenységet a szociális munka tanszékének hallgatói végeznék. Ellátogatnának azon civil szervezetekhez, melyek az adott célcsoport érdekeit képviselik. Ezt követően érdemes lenne megérdeklődni az adott célcsoportoktól, mi lenne számukra az előnyös megoldás, illetve az általuk eddigiekben tapasztalt hiányosságokat is szükséges lenne feltárni.
A projekt megvalósításához szükséges forrásokat az adott civil szervezet által, illetve pályázat útján lehetne biztosítani.
Ezt követően a hallgatók és a szakember megkeresné azokat a honlap üzemeltetőket, melyeket a célcsoport gyakran használ.
A kezdeti lépések megtétele után következhetnek a használhatósági tanulmányok, melyeket a hallgatók és a szakember készítene el. Ezt követné a konkrét akadálymentesítés lebonyolítása.
A projekt végeztével a hallgatók egy konferencián mutatnák be tevékenységüket, beszámolnának tapasztalataikról. Ezen konferencián részt vennének az adott civil szervezet képviselői, akik az egész projektet irányították, a honlapok üzemeltetői, valamint a célcsoportok képviselői, és a tanszék oktatói. A projekt lezárását egy elégedettségi felmérés követné, melyben az adott célcsoport elégedettségét mérnék fel a végzett tevékenységre vonatkozóan.
Saját tapasztalataim szerint a főiskolákon használatos Neptun rendszer sem tekinthető akadálymentesnek a látássérültek számára. A bejelentkezés során még nem ütközik nehézségbe a vak felhasználó, ám az ügyintézés ezt követően megnehezül, hiszen a menüpontokra történő rákattintást követően a képernyő olvasó szoftverek nem olvassák megfelelően az adott menüpont alatt található hivatkozásokat.
Szükség lenne ezért ezen rendszerek komplex akadálymentesítésére. Ehhez látássérültekkel foglalkozó informatikusok segítségét kellene kérni.


6. A látássérültekkel foglalkozó civil szervezetek, alapítványok
Dolgozatom következő részében részletesen kívánom bemutatni azon civil szervezeteket és alapítványokat, melyek a látássérültek érdekképviseletével foglalkoznak.
Ennek során elsőként az adott szervezet történetét, majd az általa nyújtott szolgáltatásokat szeretném bemutatni.
Az Európai Unió Fogyatékosügyi Bizottsága kimondja, hogy fontos a látássérültek jogainak érvényesítése, és a társadalomba való beilleszkedése. Utóbbit elősegíthetik az ebben a fejezetben bemutatásra kerülő civil szervezetek és alapítványok tevékenysége, melyek többek között az akadálymentességgel is foglalkoznak.
Mindezek mellett fontos életvezetési tanácsadást is nyújtanak számukra, mely a mindennapi élethez elengedhetetlen. Mindezek mellett igyekeznek fejleszteni a már rendelkezésre álló informatikai eszközöket, és újak kifejlesztésében is részt vesznek. Ahogy azt ebben a fejezetben látni fogjuk, igyekeznek külföldi alapítványokkal együttműködni. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy igyekeznek az épületek üzemeltetői számára teljeskörű tanácsadást nyújtani az általuk fenntartott létesítmények komplex akadálymentesítésében.
A látássérültekkel foglalkozó rehabilitációs központok az önálló életvitel elősegítése mellett kapcsolatot tartanak a szolgáltatásaikat igénybevevők családtagjaival, fejlesztik a vakok társas kapcsolatait.
6.1. Informatika a Látássérültekért Közalapítvány
Az alapítvány létrejöttét a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége támogatta. Az alapítvány országos hatáskörű közcélú szervezet, 2000-ben került bejegyzésre. Célja, hogy az országban élő látássérülteknek készült informatikai eszközzel való ellátását elősegítse, továbbá a legújabb szoftvereket igyekeznek látási fogyatékossággal élő személyek részére rendelkezésre bocsátani.
Ezen kívül céljuknak tekintik, hogy a látássérültek munkalehetőségeit növeljék. Ösztönözni kívánják a cégeket arra, hogy az általuk már nem használt termékeket a fenti célok megvalósításához rendelkezésre bocsássák, hogy azokat az alapítvány a fenti célok megvalósítása érdekében fejleszthesse. Továbbá azon természetes és jogi személyeket próbálják támogatni, akik olyan szoftver, illetve hardver elemeket gyártanak, melyeket a látássérültek felhasználhatnak.
Tevékenységükben benne foglaltatik többek között az ügyfélszolgálat és termékbemutatók.
6.1.1. Ügyfélszolgálat
Az alapítvány ügyfélszolgálata a 14. kerületben található. A látássérültek számára ügyfélszolgálati munkatársra az informatika sajátosságai miatt van szükség.
Az ügyfélszolgálatos munkatárs tehát a látási fogyatékossággal élők speciális igényei szerint kínálja az alapítvány által forgalmazott termékeket. A munkatárs bemutatja azokat az informatikai fejlesztésen túlesett eszközöket, melyek a látási fogyatékossággal élők számára megkönnyítik a tanulást, a szabadidős tevékenységet. Ezen eszközök közé tartozik a JAWS for Windows képernyőolvasó szoftver, a Focus Braille kijelző, a Magic képernyőnagyító, és még sok más ezt elősegítő informatikai újítás.
Lényegesnek tartanék az ügyfélszolgálaton belül egy olyan projekt létrehozását, mely a látók ismereteit bővítik a vakok számára használható eszközök vonatkozásában. Tudomásom szerint ugyanis a látók kevés ismerettel rendelkeznek azon eszközökről, melyeket vak személyek a mindennapi életük során alkalmaznak.
6.1.2. Termékbemutatók
Az Informatika a Látássérültekért Közalapítvány megalakulásától kezdve nagy gondot fordít arra, hogy az informatikai fejlesztéseket megismertesse az érintett célcsoporttal. Ennek leginkább eredményes módja az eszközbemutatókon való részvétel, az eszközök gyakorlatban történő megismertetése. Ezen eszközök hozzájutását legtöbb alkalommal az Informatika a Látássérültekért Közalapítvány segíti elő. Az ország minden részén szívesen fogadják a látássérült felhasználók az intézmény munkatársait, a bemutatóknak számos érdeklődője van. Az előadásokat rendszerint az ügyfélszolgálatos munkatárs szervezi, aki nagy gyakorlattal rendelkezik az informatika világában. Az érdeklődők tehát kérdéseikre pontos, és szakszerű választ kapnak. Nagy sikere van a bemutatóknak azon oktatási intézmények körében, melyekben vak, és gyengénlátó tanulók tanulnak.
Véleményem szerint egy nemrégiben elindított projekthez hasonló kezdeményezés indítása válik szükségessé. A projekt keretén belül látássérült fiatalok igyekeznek minél több iskolába eljutni, hogy az általuk használt, a mindennapi életvitelhez szükséges eszközöket bemutassák. A sikerre való tekintettel szükségesnek tartanám ezen iskolában tartandó előadások országos szintűvé való kiterjesztését, továbbá azt, hogy a látássérültek mellett a velük foglalkozó informatikus szakemberek is nyújtsanak információkat az informatikában használatos eszközök működéséről, ezzel lényegesen csökkenthető a társadalom ezzel kapcsolatos tudatlanságának mértéke.
Az Informatika a Látássérültekért Közalapítvány példáján felbuzdulva több projektet szükséges indítani annak érdekében, hogy a látássérültek a külföldi kultúrákat is megismerhessék. Mindezek mellett fontos, hogy a többi informatikai eszközök fejlesztésével foglalkozó többi civil szervezet is igyekezzen elősegíteni az azokhoz való hozzájutást. Lényeges lehet az elutasító munkaadói magatartás csökkentésére, ha ezen intézményeket felkeresik olyan szakemberek, akik előadást tartanak a látássérültek számára használható eszközök használatáról, illetve a hozzájuk szükséges forrásokhoz való hozzájutás lehetőségeiről.
6.2. A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége
Legfőbb feladatuknak tekintik olyan módszerek felkutatását, melyekkel a látássérültek számára az esélyegyenlőséget hivatottak biztosítani. Ezen tevékenységük során igyekeznek a vakokat érintő jogszabályok előkészítésénél részt venni, e vonatkozásban tehát kapcsolatot tartanak fenn a végrehajtó szervekkel. Mindezek mellett kiadványok, a tömegkommunikáció, és rendezvények segítségével igyekeznek elősegíteni azt, hogy a látók megismerjék látássérült embertársaikat, és azt, hogy a társadalomba könnyen beilleszkedjenek.
A felsőoktatásban tanuló hallgatók számára tanulmányi segélyt folyósít.
A nyári hónapokban az általa működtetett üdülőben kizárólag látássérült személyeket, és kísérőiket szállásolnak el. Emellett más kulturális lehetőségeket is igyekeznek biztosítani a látássérültek számára.
A megyei szervezetek részvételével kedvezményes vásárt rendeznek tagjaik számára. A vakok munkaerőpiaci elhelyezkedése érdekében a szövetség igyekszik olyan tanfolyamokat indítani, melyek segítségével a vak és gyengénlátó személyek nagyobb eséllyel helyezkedhetnek el a munkaerőpiac világában.
Mivel a látássérültek 10 százaléka foglalkoztatott, véleményem szerint a többi vakokkal foglalkozó civil szervezet együttműködésével a már működőekhez hasonlóan új, ezt elősegítő projekt kezdeményezésére lenne szükség. Ezzel a látássérültek is tagjaivá válhatnak a munkapiaci folyamatoknak.
6.2.1. Szociális juttatások
A juttatások célja, hogy lehetővé tegyék a látássérültek számára a társadalomba történő minél könnyebb beilleszkedést. Ezek közül leglényegesebb a vakok személyi járadéka, mely havonta minden vak embert megillet. Ha a jogosultság fenn áll, a vakok rokkantsági járadékban, vagy vakok személyi járadékában részesülhetnek. Mindezek mellett ingyenes közgyógyellátást igényelhetnek. A súlyos látási fogyatékossággal élő személyek helyi járattal történő közlekedése ingyenes, helyközi járattal történő utazás során 90 százalékos jegyet igényelhetnek.
6.2.2. Hangoskönyvtár
A könyvtár 1961-ben kezdte meg működését a Hermina úton. A MGYOSZ székházába csupán a hetvenes évek elején költözött át. Itt található meg napjainkban is. A hetvenes évek közepéig kizárólag orsós magnón meghallgatható hangoskönyveket kölcsönözhettek a fanatikus olvasók, a kazettás magnó, csak később állt rendelkezésre. Az első CD-n hallgatható könyv 2000-ben került be a könyvtár állományába. Könyvtárukból kikölcsönözhető könyveiket igyekeznek az olvasói igényekhez igazítani. Az állományban találhatók külföldi klasszikus művek, leírások, valamint természetesen magyar írók által alkotott nagysikerű művek. A hangoskönyvtár nagy sikert könyvelhet el magának, hiszen 2600 olvasója van. A diákok számára igyekeznek a kötelező olvasmányok állományát bővíteni.
Napjainkban tudomásom szerint a hangoskönyvtár szerepe is csökkent a digitális könyvek megjelenésének köszönhetően. A látássérültek szerint ugyanis az egyedül olvasás bensőségesebb élményt nyújt.
6.2.3. A Magyar Vakok és Gyengénlátók Komárom Esztergom Megyei Szövetsége
Mivel az intézmény által nyújtott szolgáltatásokat magam is gyakran igénybe veszem, fontosnak tartottam, hogy néhány szót erről az intézményről is írjak. Részletezni kívánom többek között történetét, szolgáltatásait.
Alapszabálya:
Feladatának tekinti, hogy ellássa a megyében élő vakok érdekképviseletét, illetve eszközt szerezzen be számukra, valamint elősegítse az azokhoz való hozzájutás lehetőségét. Továbbá képviseli a vakok érdekeit más szervezetekkel szemben, illetve a nemzetközi szervezeteknél. Segítséget nyújt a látássérültek rehabilitációjában, társadalmi integrációjában, szabadidős tevékenységük hasznos eltöltésében. Hozzásegíti az ehhez szükséges eszközök beszerzéséhez a látássérült személyeket.
Felvilágosító tevékenysége során rendszeres tájékoztatást nyújt a látássérült tagoknak. Igyekszik a látási fogyatékossággal élőket egészséges életmód kialakítására ösztönözni. A szélesebb körű kommunikáció érdekében igyekszik népszerűsíteni a beszélő számítógépeket a vakok körében. Mindezek mellett együttműködik más látássérültekkel foglalkozó szervezetekkel, alapítványokkal. Pályázatok segítségével igyekszik részt venni új ellátási formák kifejlesztésében. A fenti célok megvalósítása érdekében együttműködik azon állami és egyházi szervekkel, alapítványokkal, melyek a látássérültek társadalmi integrációját és boldogulását tűzték ki célul.
Az egyesület köteles szolgáltatásait a vak, és gyengénlátó személyek részére bocsátani. A szolgáltatások igénybevétele kérelem alapján történik. Egyes szolgáltatások igénybevételéhez azonban pályázati kiírás alapján segíti hozzá a látássérülteket. A kiírásban szerepelniük kell azon szempontoknak, melyek alapján az egyesület elnöke döntést hoz a pályázat győztesét illetően.

Tudomásom szerint a látássérültek informatikai képzésében a Komárom-Esztergom megyei szervezet kiemelkedő teljesítményt nyújtott, hiszen számos látássérültnek segítette elő a munkaerőpiacra történő elhelyezkedést. Fontos szempontnak tekinthető, hogy nemrégiben az ő közreműködésükkel jött létre egy a látássérültek rehabilitációját elősegítő szervezet Székesfehérváron, mely intézményben pszichológusok, tiflopedagógusok, informatikusok és más szociális szakemberek igyekeznek elősegíteni a látássérültek önálló életvitelét.
Mindezek mellett számos rendezvénnyel törekszik arra, hogy a látássérültek megismerjék megyében élő társaikat. Kirándulásaikon számos lehetőséget nyitnak arra a vakok számára, hogy más városokat, valamint azok nevezetességeit megismerjék.
Nemrégiben részt vettek egy kiállításon, melyen lehetőségük nyílt a vak személyeknek arra, hogy szobrokat, és más tárgyakat tapintás útján megismerhessenek. Az adott kiállítási tárgy mellett a számukra ismert braille írással ellátott táblán elolvashatták az információkat.
6.3. Vakok Állami Intézete
Céljuk a vakok és gyengénlátók számára egymásra épülő szociális és rehabilitációs ellátások biztosítása, gondozás a látássérülés mértékének, valamint az illető életkorának figyelembevételével, ezen kívül a látássérültek társadalomba történő rehabilitációjának elősegítése. A rehabilitációs szolgáltatás magába foglalja: a fizikai állapot és látásképesség megőrzését, önellátás, önálló életvitel elsajátításának biztosítását, mentálhigiénés segítség nyújtást, a tanulók képességének fejlesztését, az ott tanulók szociális biztonságához elengedhetetlen erőforrások felkutatását, teljes ellátást, és lakhatás biztosítását. Az intézmény elősegíti azon látássérültek ellátását is, akik önellátásukban korlátozottak, egészséges életvitelük lakókörnyezetükben nem biztosítható. A Vakok Állami Intézete biztosít családsegítési szolgáltatást Budapesten élő látássérültek számára. A bentlakásos férőhelyek száma 270.
Az intézetbe való bejutás módja
A Vakok Állami Intézetének rehabilitációs részlegébe minden olyan látássérült személy kérheti felvételét, aki 14. életévét betöltötte, de a nyugdíj korhatárt még nem érte el. Ezen kívül az a személy, aki szeretne valamilyen formájú képzésben, átképzésben, vagy rehabilitációs szolgáltatásban részt venni. A családsegítő szolgálaton keresztül igyekeznek elősegíteni a hozzájuk forduló látássérültek számára a lakókörnyezetükben elérhető szolgáltatások igénybevételéhez.

A látássérültek önálló életvitelének, és munkahelyi integrációjának elősegítése
A Vakok Állami Intézete két alapítvány közreműködésével programot indított. Ennek célja a felnőtt korban látássérültté vált személyek önálló életvitelének elősegítése. A vakok elemi rehabilitációs csoportja segítséget nyújt a mindennapi teendők elvégzésében, a közlekedés megtanulásában. Ezek mellett elsajátíthatják az informatikai eszközök használatát, és kommunikációs képességeik javítására is lehetőséget kaphatnak. A rehabilitáció az adott személy igényeinek megfelelően zajlik, képességeinek figyelembevétele mellett. A folyamat befejezéseként a vak személyeket hozzásegítik megfelelő munkahely felkutatásához, a munkaviszony létesítéséhez, a munkafolyamatok betanulásához. Ezen szolgáltatás szintén az igazgatóhoz írt e-mailben, valamint levélben leadott kérelemmel történik.
6.3.1. Vakok elemi rehabilitációs csoportja
Céljuk a már felnőttkort betöltött látássérültek önálló életvitelének elősegítése speciális módszerek elsajátítása révén. Megvalósulásának formái: bejáró, ambuláns, illetve bentlakó. Az itt dolgozók a látásmaradvány hatékony felhasználásához, illetve a többi érzékszerv kihasználásához nyújtanak segítséget. A folyamat során a látássérültek megtanulhatják a háztartás vezetését, az ügyek önálló intézését, valamint az utcai közlekedést. Mindezek mellett jó alapot biztosít az intézmény a munkaerő piacon történő elhelyezkedés elősegítéséhez.
6.3.2. Mozgáskoordináta csoport
A tevékenységet két gyógytestnevelő és egy fizioterapeuta végzi. A két szakember mindkét telephelyen nyújt szolgáltatásokat. Az orvosi tanácsnak megfelelően háromféleképpen igyekeznek segíteni az arra rászoruló látássérült személyeken: sérüléses balesetet követően a sérülések illetve betegségek után segítik a funkcionális mozgás visszanyerését, a csontritkulás által veszélyeztetett személyeknek sportfoglalkozásokat tartanak, ezen kívül végeznek fizioterápiás kezeléseket. A Hermina úti telephelyen a napi két műszakban dolgozó gyógytestnevelők felügyelete mellett a következő szolgáltatások is igénybe vehetők: erőgépeken izomerősítő gyakorlatok, intenzív tempójú sétákon és futóedzéseken való részvétel, a testi lelki felfrissülés érdekében szauna is rendelkezésre áll. A mozgás programot, melyet személyre szabnak, az orvos javaslatára állítják össze.
6.3.3. Mentálhigiénés csoport
Igyekszik elősegíteni a látássérültek konfliktuskezelői, önismereti, valamint problémamegoldó képességét egyéni, és csoportos foglalkozások keretében. Az önrendelkezéshez való jog mellett a pszichológia módszerével igyekszik elősegíteni az önálló életre történő átállást. A felvételüket kérő látássérültek számára konzultációs lehetőséget nyújt a szakember. Az intézményi jogviszony megszűnését megelőzően hozzásegíti a látássérülteket az önáló életvitel megkezdéséhez.
6.3.4. Szociális csoport
Fő céljuk a rehabilitációs részlegben élő látássérült személyek társadalomba való beintegrálása, családjukba való visszatérés elősegítése. Ezen kívül a gondozói részlegben lévő látássérültek számára szociális segítség nyújtása. Ez három fő területre terjed ki. Előgondozás, az intézetben élőkkel, és családjukkal való szociális foglalkozás, utógondozás. Mindezt megelőzően az intézmény szociális munkásai felmérik a szolgáltatást igénybe vevők életkörülményeit, szociális helyzetét, majd ezekről tájékoztatást adnak az intézmény szolgáltatásairól. Az elhelyezés ideje alatt a szakemberek folyamatos kapcsolatot tartanak az ott lévő látássérültekkel, és lehetőség szerint azok családjával. A csoport a kérelmezővel közösen felállított célok alapján dolgozik. Ebben főleg gyógypedagógiai, mentálhigiénés, rehabilitációs, és foglalkoztatási rehabilitációs feladatok szerepelnek. Mindezek mellett tájékoztatnak a látássérülteket megillető illetményekről, illetve segítséget nyújtanak azok beszerzésében. A jogviszony lejártának megelőzéseként a szociális munkás megszervezi az ellátott utógondozását. Kapcsolatot tart az illetékes önkormányzattal, az érdekvédelmi szervekkel, valamint a vakügyi szervezetekkel. Magyarországon minden évben 600 újabb látássérültnek lenne szüksége legalább az elemi rehabilitációs szolgáltatásokra. Ez azonban csak a vakok elemi rehabilitációs csoportja keretén belül valósulhat meg. A kereslet és kínálat eltolódása miatt azonban csak elenyésző számú látássérült vehet részt ezekben. Az alapítvány 1992-ben a csoport szakembereiből jött létre. Céljuk a felnőttkorban látássérülté vált személyeken való segítés. A szakemberek hozzásegítik őket az alapvető elemi rehabilitációs képességek elsajátításához. Ide tartozik az önálló étkezés, házimunka ellátása, közlekedés, önkiszolgálás. Legfőbb céljuk egy rehabilitációs központ létrehozása az országban. Fontosnak tartják, hogy az emberek számára elérhetővé váljon a hosszú távú rehabilitáció. Az alapítvány 2007 januárja óta 220 ember számára nyújtott elemi rehabilitációs szolgáltatásokat. Ezeket egyénre szabják, főként aktív korú látássérült személyek jelentkezését várják.

A megváltozott életkörülmények következtében bekövetkezett változás elfogadása érdekében az intézmény szociális munkásai hozzásegítik a látássérülteket az állapot megváltozásának elfogadásához. Megismertetik a klienseket a látássérülteknek járó pénzbeli ellátások igénybevehető módjáról, segítenek az álláskeresésben, a megváltozott életminőség elfogadásában.
A felnőtt korban bekövetkezett látássérülésben érintettek száma ma Magyarországon 64.000 főt érint. Ez bekövetkezhet például cukorbetegség, illetve agydaganat szövődménye által. Ez nagy problémát okoz a látássérültek számára, hiszen az élet minden területén változást hoz. Új képességek, készségek elsajátítására van szükség. Mindezek mellett alkalmazkodnia kell egy teljesen más életvitelhez. Az előbbiekben felsorolt problémákra kínál megoldási alternatívákat a Vakok Állami Intézete. A küldetésük fontos pilléreinek tekintik a minőségi szolgáltatások nyújtását, és az egyénre szabottságot. A minőségi munka elérése érdekében külföldön is tapasztalatokat szerzett szakembereket foglalkoztatnak. A személyre szabott rehabilitáció vonatkozásában a szolgáltatás csomag tartalmazza az elemi rehabilitációt, illetve ezt követően a munkahelyre történő rehabilitációt. Ezzel egy új élet elkezdésére készítik fel a látássérült személyeket.

Mivel hazánkban a látássérültek töredékéhez jut el a rehabilitációs szolgáltatás, szükségesnek tartanám ezen szolgáltatás kiterjesztését, és az ellátottak számának növelését. Szükségesnek tartanám a Vakok Állami intézete által fontosnak tartott rehabilitációs központ létrehozását. Ezzel véleményem szerint bővíthető azon látássérültek száma, akik ezt a szolgáltatást igénybe vehetik.
6.4. Látótér Alapítvány
Az alapítvány kiemelten közhasznú szervezet, mely 1996-os megalakulása óta főként rehabilitáció jellegű szolgáltatással kívánja segíteni a látássérülteket a sport, a művelődés valamint az informatika terén. Céljukként tűzték ki, hogy hozzájáruljanak az akadálymentesítés minél hatékonyabban történő megvalósításához. Adományok, valamint szolgáltatások révén az eddigi működésük alatt közel 5000 látássérültnek nyújtottak segítséget. A támogatottak négyötöde vak, egyötödük pedig gyengénlátó.
Mivel sok olyan látássérült van ma Magyarországon, aki elszigetelten él, és nem ismeri látássérült társait, fontos lenne, ezt a tábort a többi civil szervezetre is kiterjeszteni. Több alapítvány összefogásával ugyanis vélhetően több látássérült elszigeteltségét tudják megszüntetni. Fontosnak tartom azon törekvésüket, hogy kérésre hangostérképeket készítenek. Lényeges lenne, hogy minél több épület fenntartói és üzemeltetői számára elérhetővé váljon ezen szolgáltatás.
6.5. Fehérbot Alapítvány
A Fehérbot Alapítvány 1996-ban alakult. Céljuk a Magyarországon élő látássérültek társadalomba történő integrációjának elősegítése, valamint lakóhely szerinti rehabilitációja. Ennek érdekében a szociális törvény által meghatározott támogató szolgálatokat, és személyes gondoskodást nyújt. Ezen kívül segédeszközöket biztosít, valamint szociális támogatást nyújt. A felnőttképzési törvényben meghatározottak alapján képzéseket, és átképzéseket szervez. A munkaerőpiacra történő integráció érdekében foglalkozási rehabilitációt valósít meg.
A támogató szolgálatok célja az elemi rehabilitáció megvalósítása, a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, a lakókörnyezeten belül történő ellátás. Mindezek mellett tanácsadás, információk nyújtása, személyi szállítás, az egészségi állapotnak és a szociális háttérnek megfelelő egészségügyi és szociális ellátásokhoz való hozzásegítés. Igyekeznek elősegíteni a családi kapcsolatok fenntartását, valamint a társas kapcsolatok fejlődését is előmozdítják. A látássérültek társadalomba történő integrációja érdekében hozzásegítik őket kulturális programok eléréséhez. A munkaerő piacra történő könnyebb bejutás érdekében az állások felkutatásában, a munkatevékenység megkezdésében is segédkezik a Fehérbot Alapítvány szolgáltatásai révén.

Az előbbiekben bemutatott civil szervezetek ellenére sajnálatos módon a látássérültek foglalkoztatásban, és elemi rehabilitációban való részvétele igen alacsony. Mindezek mellett, mivel a látássérültek közül sokan elszigetelten élnek, szükségesnek látnám a társas kapcsolatok bővítésére irányuló rendezvények, például táborok szervezését. Az épületek komplex akadálymentesítése is fontos szempont. Az Európai Unió Stratégiai Bizottsága által létrehozott stratégiai terv minél hamarabb történő megvalósítása létszükséglet a látássérültek számára, hiszen e nélkül nehézségeik adódnak az ügyintézésben, és sok más területen, például a közlekedésben. Hiszen ha nem akadálymentes egy épület, nehézséget jelenthet számukra az abban történő eligazodás.
7. A látássérültek társadalomba való beilleszkedése
Mivel magam is integrált oktatásban vettem részt, szükségesnek tartottam dolgozatomban e téma részletes bemutatását.
A 90-es években elindult egy fontos folyamat, a látássérültek integrált módon, azaz látó társaikkal együtt történő nevelés előmozdulása. Az azt megelőző években a látássérültek szegregáltan a budapesti Vakok Általános Iskolájában vettek részt az oktatásban. Az integrációban nagy szerepe volt a pedagógusoknak, akik a látássérülteket oktatják, illetve azon utazó pedagógusoknak, akik rendelkezésre bocsátották azon speciális eszközöket, melyek a látássérültek számára elengedhetetlenek a tanuláshoz. A vak gyermek integrációját megelőzően az őt oktató pedagógusok Budapesten megismerkedtek a vak diákok számára a tanuláshoz szükséges eszközökkel., és elsajátították azok használatát. Az utazópedagógusok a tanulói jogviszony megszűnéséig figyelemmel kísérték a diákok tanulásban való részvételét, és szükség esetén segítséget nyújtottak számukra.

Elsőként az óvodai, majd az általános és középiskolai, végül, de nem utolsó sorban a főiskolai oktatást szeretném részletesen bemutatni.
7.1. A látássérültek óvodai oktatása
Az óvodai nevelés irányelvei ugyanúgy érvényesek a vak kisgyermekekre, mint az ép látásúakra, azonban a vak kisgyermek óvodába való beszoktatását hosszabb előkészítés előzi meg. Ebben részt vesz a szülő, a vakok speciális óvodájának utazótanárai, valamint a Látásvizsgáló Országos Szövetségének bizottsága. Az utazótanárok felkeresik a szülők által választott óvodát, hogy a speciális eszközök beszerzésére minél hamarabb javaslatot tegyenek. Ugyanakkor válaszolnak az óvodapedagógusok esetlegesen felmerülő kérdéseire. A vak gyermekek beszoktatásánál több probléma is jelentkezhet, ilyen a félelem az óvónőktől és a többi gyermektől. A problémára megoldást jelenthet a fokozatosság, a csoportban eltöltött időre, és az anyával eltöltött időre vonatkozóan. Ezért érdemes a szülőnek megbeszélni a gyermekkel aznap meddig maradnak az óvodában. Az óvónők és a csoporttársak mindig mutatkozzanak be, szólítsák nevén a vak kisgyermeket. Az óvodapedagógusnak, a szülőnek, vagy egy csoportbeli kisgyermeknek meg kell ismertetnie a vak gyermekkel az épületben található bútorzatot, a játékok helyét. Fontos számára e közben nagyobb támpontok biztosítása, bordásfal, utcai zaj stb, melyet épp érzékszerveivel érzékelni tud. A későbbiekben kevesebb problémával találkozhatnak, ha a beszoktatási periódus sikeresen végződik. A tárgyakat, bútorokat helyükről nem célszerű elmozdítani. Amennyiben ez elengedhetetlen ismét meg kell tanítani a vak kisgyermeket az új elrendezésre. Minden kisgyermektől, így a látássérülttől is elvárható, hogy a játéktevékenység befejezését követően eltegye játékait. A tájékozódási képesség fejlődésének elősegítését jelentheti nagyobb gurulós szék, babakocsi, vagy dömper beszerzése. Ilyenkor ugyanis az akadályokat pár lépéssel előbb észreveheti, és kikerülheti.
A nagycsoportos kisgyermeknek már tiflopedagógus tanítja a bottal való közlekedést. A legtöbb vak ember már úgy kerül óvodába, hogy a látásvesztés miatt a tapintása kifinomult. Fontos, hogy a vak gyermek minél több tapintható dologgal találkozzon a játéktevékenysége során. A mesék, mondókák, énekek előadása segíti a gyermekek személyiségének fejlődését. Az ízek, szagok, hangok is sok információt hordoznak a vak kisgyermekek számára. Ennek segítségével megállapíthatja, hogy helyes irányt változtatott-e.
A látássérült kisgyermeket a vele való interakció során szólítsuk nevén, érintsük meg. Fontos, hogy a beszéd arra is használható, hogy tudassák a látássérült kisgyermekkel, mely esemény bekövetkezése várható, mely társa éppen mivel foglalatoskodik.

Véleményem szerint fontos, hogy az óvodás kisgyermeknek már a beszoktatást követően szükséges lenne megtanítani az alapvető önkiszolgálási ismereteket, például víz töltése kancsóból pohárba, valamint fontos, hogy önállóan tudjon tájékozódni az óvoda területén. Ezzel küszöbölhető lenne a gyermek későbbi önállótlansága, és önbizalomhiánya.
7.2. Látássérültek általános iskolai oktatása
Magyarországon a látássérültek intézményi keretek között történő oktatása 1890 óta folyik. A 90-es évek elején elindult a látássérült gyermekek integrált oktatása. A vak gyermekeknek akár szegregáltan, akár integráltan tanulnak, speciális oktatási szükségleteik vannak. Főként a tájékozódás, a nevelés, és a művészet területein. A látássérült gyermekek az úgynevezett braille írás segítségével írnak.
A braille írás tanulását megelőzi a hanganalízis, akárcsak a látó gyermekeknél. Egy adott betű megkeresése szintén szokványos eljárás az oktatás során. A braille írógép mellett fontos a braille tábla használatának megtanítása.
Az írás olvasás korszerű eszköze a számítógép. Alapvető feladat a klaviatúra, és néhány szövegszerkesztő megismertetése. A leírt betűk megjeleníthetők braille kijelző, vagy beszédszintetizátor segítségével.
Mindezek mellett olyan információk is rendelkezésre állhatnak, amelyek braille nyomtatásban nem állnak rendelkezésre.
7.2.1. Matematika és testnevelés oktatás
A matematika oktatása az úgynevezett abakusz nevű eszközzel történik, mely golyókkal rendelkezik. Jobbról balra haladva növekszik a helyiérték. Az alsó golyók az ötös, ötvenes, ötszázas stb. helyét hivatottak szolgálni. A vak gyermekek ezen eszköz segítségével megtanulhatják a négy alapműveletet. A tört számok megismertetése, az úgynevezett tört dobozzal történik. Ebben kockák vannak, melyeket táblákra kell kirakni, ezek az egész tört részeit hivatottak szolgálni. A szerkesztési műveletek alól felmentést kaphatnak a látássérültek, ám a szabályokat célszerű nekik is ismerni. Amennyiben mégis szerkesztenek speciális vonalzóval, körzővel, pontozóval sajátítják el az ehhez kapcsolódó ismereteket.
A testnevelés oktatásban vannak gyakorlatok, melyeket nem, vagy csak speciális eszközökkel tudnak végezni. Ilyen speciális eszköz a csörgőlabda, mely gurulás közben csörög, így pontosan tudja a látássérült, hogy a labda merre változtatja helyét.


7.2.2. A látássérültek tankönyvvel való ellátása
8. osztályig a vakok rendelkezésére állnak a tankönyvek. Ezeket braille nyomtatásban bocsátják rendelkezésükre. A könyveket a Braille Nyomda készíti, majd postai úton juttatják el a diákok számára. A középiskola megkezdését követően a látássérültek számára kazettán, vagy elektronikus úton megjelent könyvek állnak rendelkezésre.
7.3. A látássérültek gimnáziumi oktatása
A gimnáziumi oktatásban már nem állnak rendelkezésre braille tankönyvek. Ebben az esetben kérvényezhető hangkazettán lévő tankönyvek postai úton történő eljuttatása. Ez a MVGYOSZ-től igényelhető. A középiskolai oktatásban szintén lehetőséget kell biztosítani számukra az informatika, a zene és a sport elsajátítására. A zeneoktatást már akár általános iskolában is elkezdheti az illető. Amennyiben a középiskolákban a tantárgyakból vizsgát kötelesek tenni a diákok, lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a vak tanulónak több ideje legyen felkészülni, illetve lehetőség szerint amennyiben szükség van rá az írásbelit szóbeli vizsgákkal ki lehet váltani.
Mindezek mellett szükséges elősegíteni a vak diákok felsőoktatásban történő oktatását. Ezzel ugyanis elősegíthető a látássérültek társadalomba történő beintegrálása, hiszen a főiskola befejezését követően szakmájukban munkát vállalhatnak.
7.4. Látássérült hallgató a felsőoktatásban
A látássérültek felsőoktatásban történő részvétele elősegíti a munkaerő piacra történő könnyebb bejutást. A következőkben egy jogszabály (2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról) alapján kívánom részletesen bemutatni a felsőoktatásban tanuló vak hallgatók lehetőségeit.
Fogyatékkal élő hallgató az a személy, aki látás, hallás, beszédfogyatékosság, valamint pszichés zavarai következtében tanulásában akadályozott, például dislexia, disgraphia, discalculia. A hallgató kérelmére a felsőoktatási törvény alapján a tantervtől részben, vagy teljes mértékben eltérő követelményeket állapíthat meg a felsőoktatási intézmény. Aki fogyatékossága miatt a „C” típusú nyelvvizsgát nem tudja letenni, felmentést kell nyújtani a nyelvvizsga letétele alól. Amennyiben fogyatékossága miatt a hallgató bizonyos gyakorlatokat nem tud teljesíteni, felmentést kaphat alóla, illetve megfelelő gyakorlati követelményekkel ezen gyakorlat teljesíthető. A geometriai szerkesztések alól mentesíthető a hallgató, ám a szabályok adott esetben megkövetelhetők. A tételeket szükséges hangkazettán, pontírásban, vagy nagyított kiadásban biztosítani számára, ezen kívül a vizsgán hosszabb felkészülési időt szükséges biztosítani a fogyatékkal élő személy számára. A fogyatékkal élő hallgató fogyatékosságának mértékét, annak meglétének végleges, vagy időszakos voltát szakvélemény tartalmazza. Amennyiben a fogyatékosság a közoktatás megkezdése előtt fenn állt, tanulmányai során, valamint az érettségi folyamán kedvezményekben részesült, a közoktatásról szóló 1993.évi XXX. törvényben meghatározott bizottság szakvéleményt ad ki. Ha a fogyatékosságot később állapították meg, abban az esetben a területileg illetékes szemészeti szakrendelő szakorvosa adja ki. Amennyiben a hallgató nem ért egyet a szakvéleménnyel, felülvizsgálati kérelmet nyújthat be. A felülvizsgálatról 60 napon belül kell dönteni. Ezt követően felülvizsgálatra már nincs lehetőség.
A fogyatékossággal élő hallgató az intézmény szabályzatában meghatározott módon nyújtja be azon szakvélemények másolatát, melyek igazolják, hogy fogyatékossága a középiskolai tanulmányai során is fenn állt, és ezek miatt kedvezményben részesül.
7.4.1. A felsőoktatási intézmények felvételi eljárásáról
A fogyatékossággal élő jelentkező minden felvételi helyén 4 többletpontra jogosult. A jelentkező számára az Országok Felvételi Iroda, és a felsőoktatási intézmények kötelesek megteremteni a hallgató tanulmányban való részvételének feltételeit. Megilletik őket ugyanazok a jogszabályok, melyek a közoktatási törvény alapján a felvételi eljárásban megillették. Amennyiben a felvételi során egészségügyi, vagy pályaalkalmassági követelményt határoz meg, biztosítani kell a hallgatók számára az intézményi szabályzatban meghatározott követelményeket. A felmentések jellegének a fogyatékosság jellegéhez kell alkalmazkodnia. 
7.4.2. A hallgatói jogviszony megkezdése, a hallgató egyéni jogai és kötelezettségei
A törvényben leírtak szerint minden ember jogosult arra, hogy a felsőoktatásban tanulmányokat folytasson, költségtérítés, vagy államilag támogatott képzésben. Amennyiben a felsőoktatási intézmény a felvételi eljárás során vizsgázási követelményt állít fel, a fogyatékossággal élő jelentkező számára a vizsgázás sajátos formáját biztosítani kell. Szintén megilleti ez a jog azt is, akinek középiskolai tanulmányai során ilyen vizsgázási lehetőséget nem biztosítottak, azonban igazolja fogyatékosságát. A fogyatékosság megállapításának módját a kormány határozza meg. Az Országos Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján vizsgákon biztosítani kell az egyes tárgyak alól való mentességet, ezen tárgyak helyett más tárgyakat választhat a hallgató. Részükre biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, valamint a vizsgához szükséges eszközöket, mint például a számítógépet. Ezen kívül a szóbeli beszámoló helyett írásbeli, írásbeli beszámoló helyett pedig szóbeli vizsgalehetőséget kell biztosítani az érintett számára.
A hallgató joga, hogy megválassza azon felsőoktatási intézményt, melyben folytatni kívánja tanulmányait. A hallgató joga, hogy egészséges környezetben folytathassa tanulmányait, joga van a pályakezdéshez, illetve, hogy állapotának, személyes adottságainak megfelelően kezdhesse meg pályáját. A fogyatékkal élő hallgató számára meg kell adni azt a segítséget, mellyel az ebből adódó hátrányokat le tudja küzdeni.
7.4.3. Akadálymentességi projekt a felsőoktatási intézményekben
Tudomásom szerint eddig kevés olyan felsőoktatási intézmény létezik, mely képzésébe bevette az akadálymentességi projektet. Szükségesnek tartanám ezért kiterjeszteni ezt a legtöbb szociális munkás képzést folytató felsőoktatási intézményre. A projekt célja egy, az oktatási intézmény városának akadálymentes épületeit tartalmazó adatbázis létrehozása. Ennek megszervezéséhez szükség lenne olyan szociális munkásokra, akik ilyen projektben már részt vettek, valamint a felsőoktatási intézet szociális munka tanszékeinek vezetőire, és oktatóira, valamint hallgatóira. Szükségesnek tartanám ebbe más tanszékek - gondolok itt az informatikai és az építészmérnök – vezetőinek és hallgatóinak bevonását Az informatikai tanszék hallgatói ugyanis már úgy kezdhetnék meg a felsőoktatásuk végeztével pályájukat, hogy tisztában lennének a honlapok akadálymentességének követelményeivel, valamint új, a látássérültek számára hasznos programok kifejlesztésében is részt vehetnek. Az építészmérnökök pedig tisztában lennének azzal, mely körülményeket kel figyelembe venniük egy épület tervezésekor.
Miután az ebben a projektben már résztvett szociális munkás előadást tartana a már említett oktatók és hallgatók részére, megkezdődhet a projekt kivitelezése. Elsőként az önkormányzat megkeresésére van szükség, melyet fel lehet kérni a tevékenység koordinálására. A szociális munkás segítséget nyújthatna azon pályázatok felkutatásában, melyek ehhez forrást nyújtanának. A bevonásból nem maradhatnak ki valamely, a városhoz tartozó és az akadálymentesítésben érintett célcsoporttal foglalkozó civil szervezetek, alapítványok.
Miután a hallgatók találkoztak a civil szervezettel és a szociális munkással, szükséges lenne meghatározni a célcsoportot, akikkel foglalkozni kívánnak, valamint megkeresni azon épületek üzemeltetőit, akik az épületet üzemeltetik. Ezt követően fel kell állítani azokat a szempontokat, melyek alapján az akadálymentességi felméréseket elvégzik. Fontos, hogy olyan személyeket is megkeressenek, akik az adott célcsoporthoz tartoznak, és az ő véleményüket is ki kell kérni arról, hogy az akadálymentesség számukra mennyire valósult meg.
Ezt követően a már előzetesen felállított szempontok szerint következhet az épületek felmérése. A felmérést megelőzően szükségesnek tartanék egy figyelemfelkeltő előadást az intézmények vezetői, és dolgozói számára, melyet a projektet koordináló szociális munkás, és az adott célcsoportba tartozó személy tartana az akadálymentesség szükségességéről.
A szerzett információkat szükséges rögzíteni akár diktafonra, akár bármilyen rögzítő eszközre, majd ezeket össze kell vetni a szempontokkal.
Az önkormányzat, vagy a pályázat által nyújtott források alapján ezt követően szükséges megkezdeni az adatbázis létrehozását. Ehhez szükséges az informatikai tanszék hallgatóinak, és oktatóinak közreműködése. A szociális munkás hallgatók ez idő alatt megkereshetnék a média képviselőit, újságokat, TV-csatornákat, internetes oldalakat, melyekben szintén szerepelne ezen projekt. Ezáltal más városok figyelmét is fel lehetne kelteni az akadálymentesítés szükségességére. Az internetes weboldalakon pedig megjelenne a hallgatók által létrehozott adatbázis, mellyel a külföldi országokban élő fogyatékkal élő személyek figyelmét felkelthetnék azon helyekre, melyek akadálymentesek az adott városon belül.
Az adatbázis létrehozását követően a hallgatók egy konferencia keretében számolnának be tevékenységükről, melyen részt vennének az adott tanszékek oktatói, a célcsoport képviselői, a média szereplői, például újságírók, valamint a városi önkormányzat. Ezen konferencia keretén belül a projektet végző hallgatók beszámolhatnának tapasztalataikról, valamint megkérdezhetnék az adott célcsoport képviselőit számukra mennyiben valósult meg az adott projekt.
Véleményem szerint érdemes lenne ezen projektekben az adott célcsoportba tartozó szociális munkásokat is bevonni, hiszen ők nagyban elősegíthetik azon szempontok kialakítását, melyek fontosak lehetnének a projekt létrehozásában.
7.5. A látássérültek munkavállalása
Sajnálatos módon a Magyarországon élő látássérülteknek kizárólag 10 százaléka foglalkoztatott. A munkaerőpiacra történő bekerülést nagyban elősegíthetik a civil szervezetek és alapítványok által kezdeményezett projektek.
Minden fogyatékossággal élő személy részére biztosítani kell az álláshoz való hozzáférést, valamint a munkaerő piacon történő elhelyezkedés lehetőségét. Azonban ezt megelőzi mind a munkavállaló, mind a munkáltató részére egy felkészítés, melyet néhány vakok ügyeivel foglalkozó szervezet készít elő. Ilyen például az Informatika a Látássérültekért Közalapítvány. Ezen szervezetek felkészítik a munkáltatókat arra, milyen előkészületeket érdemes megtenni azért, hogy a látássérült munkavállalók elboldoguljanak leendő munkahelyükön. Például milyen akadálymentesítési lépéseket kell megtenni, amennyiben vannak informatikai eszközök, melyekkel látássérültek foglalkoznak, milyen képernyő olvasó, vagy nagyító szoftvereket érdemes feltelepíteni. Ezen képernyő olvasó szoftverekhez pályázat útján is hozzájuthat az adott munkáltató. A foglalkoztatottak számára pedig elősegítik a betanítást, és az elhelyezkedést.
Dolgozatom ezen fejezetének elején azon projekteket szeretném bemutatni, melyeket a látássérültekkel foglalkozó civil szervezetet dolgoztak ki az érintett célcsoport munkaerő piacra történő könnyebb bejutása érdekében.
7.5.1. A látássérültek munkavállalását elősegítő projektek
A látássérültek, mint munkavállalók a munkaerőpiacon munkakeresés szempontjából veszélyeztetettebb helyzetben vannak látó társaikkal szemben. Ezért több civil szervezet az ő munkába állásukat elősegítő projekteket dolgozott ki. Dolgozatom következő részében ezen projekteket kívánom ismertetni.
7.5.1.1. Cal Center projekt
A Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány életre hívott egy projektet, mely fogyatékkal élő személyek munkavállalását kívánja elősegíteni. Ebbe kapcsolódott be az Informatika a Látássérültekért Közalapítvány. A hazánkban élő 45.000 látássérült személyek mindössze 10 százaléka foglalkoztatott. Az elmúlt évtizedekben hatalmas infokommunikációs fejlesztések mentek végbe. Ennek köszönhetően bevezetésre kerültek az automata telefonközpontok, ezek az addigiakban telefonközpontosként dolgozó látássérülteket különösen hátrányosan érintették. Hiszen ezzel szűkült a munkaerőpiacon amúgy is szűk látássérülteket foglalkoztató munkáltatók köre. Ám az úgynevezett Cal Centerek a szükséges speciális szoftverek megjelenésével ismét lehetőséget kínálnak a látássérültek munkavállalásának elősegítésére. Ez indította el a kezdeményezést, hogy a látássérültek számára magasabb munkaerőpiaci értéket képviselő szakképzést indítsanak. Ezen kezdeményezést az Európai Unió Leonardo da Vinci projektje támogatta. A Cal Centerekben dolgozó látássérült operátorok száma 14.000 fő. Mivel a munkavállalók időnként hajlamosak előítéletesek lenni a látássérültekkel szemben, ezen projekt ez ellen kíván fellépni. Arra keresték a választ, miként foglalkoztathatók a vak személyek telefonközpontosként. A látó munkavállalók ugyanis nehezen tudják elképzelni, miként tud egy vak személy számítógépet használni, még kevésbé, hogy Cal Centerekben dolgozzon. Ezért az alapítvány meghatározta, milyen munkaköröket tud a Cal Centeren belül betölteni egy látássérült személy. Így a vakság nem lehet akadálya a munkatevékenység elvégzésének.
A projektnek köszönhetően azt a tapasztalatot gyűjtötték, hogy a vak emberek Cal Centerben történő foglalkoztatása lehetséges. Fontos a pszichoszociális fejlesztés a szakmai képzés mellett. A programban projektenként 20 fő vett részt. A képzés befejeztével a látássérültek már képesek Cal Centerekben ügyfélszolgálati munkakört betölteni. A munkavállalók egybehangzó véleménye alapján a látássérültek felvették a versenyt látó kollégáikkal, sőt néhol kiemelkedőbb eredményt is produkáltak.
7.5.1.1.1. A projekt menete
2009. szeptember 2-án lezajlott a Cal Center képzés felvételije. Korábban egy látássérülteknek járó újságban hirdették ezen képzést. A képzés három részre oszlott. Az első hat hétben az informatika alapjait tanulták meg, majd következik a Cal Centeres elméleti és gyakorlati képzés. A kezdeményezés kísérleti jelleggel indult, melynek célja kideríteni, mennyiben tudnak a látássérültek Cal Centerekben dolgozni. A vak személyek hasonlóan dolgoznak látó társaikhoz. A tapasztalatok beépültek a képzésbe, például mely számítógépes programok fejlesztésére van szükség. A képzésben résztvevők tudták, hogy nem minden feladatot tudnak ellátni a Cal Centerben dolgozó vak emberek. A látássérültek Cal Centerben történő foglalkoztatásában csak azok a munkakörök jöhetnek szóba, melyek során a vak munkatárs előre fel tud készülni az ügyféllel történő kapcsolatfelvételre. Hazánkban körülbelül 14.000 ember dolgozik Cal Centerekben, közülük 500-nak van szakirányú végzettsége.
7.5.1.1.2. A Cal Centeres munkalehetőségek
Mivel az infokommunikációs fejlődés magával hozta az automata telefonközpontok létrejöttét ez negatívan befolyásolta a vak munkavállalók munkába állását.
Terjedésnek indultak azonban a számítógéppel működő telefonközpontok, melyek elősegítették a látássérültek könnyebb munkavállalását.
A munkakörök meghatározását megelőzte egy beszélgetés a látássérültekkel, mely során a következőre jutottak: hívások fogadásának átirányításának, műszaki segélyszolgálat ellátásának, az értékesítői munkának, a marketing kutatásának, a célzott információ gyűjtésének, elektronikus űrlapok kitöltésének munkakörében dolgozhatnak látássérültek. Természetesen olyan munkakörök is vannak, melyeket látássérültek nem tudnak ellátni. Ilyenek az ügyfelek panaszainak ellenőrzése, mely során a számítógép és telefon összehangolt működtetése szükséges.
7.5.1.2. Vakok számítógépes képzése a Vakok Baranya Megyei Egyesületének támogatásával
A projekt segítségével informatikai állásokat tölthetnek be látássérült személyek. A számítógéppel kapcsolatos informatikai adminisztratív feladatok tölthetők be a képzés elvégzését követően. A program célként tűzte ki, hogy azon személyek részére, akik fogyatékosságuk miatt kizárólag speciális eszközökkel tudnak informatikát elsajátítani elérhetővé váljon ez a világ.
Fontos, hogy a képzés során felállított követelményeknek eleget tegyenek, és a tananyagban rögzített tudást maradéktalanul elsajátítsák, és ezen ismereteket a munkaerőpiacon is hasznosítani tudják.
A képzés során megismerik az alapok mellett a speciális irodai eszközök használatát is.
Célcsoport: minimum általános iskolai végzettséggel rendelkező vak, és gyengénlátó személyek.


8. Jövőbeni lehetőségek
Ahogy azt dolgozatom bevezetőjében és a további fejezetekben taglaltam, Magyarországon az akadálymentesítés jelenleg sok hiányossággal küzd. Szerencsésnek mondható azonban, hogy elindult ennek folyamata a látássérülteket támogató civil szervezetek kezdeményezésére. Dolgozatom utolsó fejezetében fel szeretném hívni a hiányosságokra a figyelmet, és igyekszem néhány ötlettel hozzájárulni az akadálymentesítés hatékony megvalósításához.
Az épületek nagy részének megközelítéséhez nem áll rendelkezésre burkolati vezetősáv, ám a belső környezet akadálymentesítése is hagy kívánni valót maga után. Ezt támasztják alá az általam tapasztaltak, valamint azon látássérültek véleményei, akiket erről személyesen, és a „vak lista” nevű informatív listán - melyen időnként fel-feltűnik ez a téma is - alátámasztják. Véleményem szerint az akadálymentesítéssel foglalkozó civil szervezeteknek és alapítványoknak fel kellene hívni a figyelmét az épületek üzemeltetőinek arra, hogy miért van szükség az akadálymentesítés megvalósítására. Ebbe szükséges lenne olyan látássérült személyeket bevonni, akik ezzel foglalkozó civil szervezetnél, alapítványnál dolgoznak, hiszen ők nagyobb mértékben fel tudják hívni a figyelmet az akadálymentesítés hiányosságaira.
Mivel az épületek nagy többségében nincsenek braille feliratok, ezért a látássérültek személyi segítőre szorulnak, szükséges lenne egy olyan PDA (Personal Digital Assistant) kifejlesztése, mely vonalkód leolvasóval rendelkezne. A készülékre informatikus szakemberek feltelepítenének egy képernyőolvasó szoftvert, így a vonalkód-leolvasó, és a képernyőolvasó segítségével a látássérült elolvashatná az épület ajtóinak számozását, illetve, hogy mi hol található az épületen belül.
További problémát jelent a közlekedési eszközök, valamint a vasút-, és buszállomások akadálymentességének hiánya. Véleményünk szerint kevés az olyan berendezés, mely bemondja, hányadik vágányra, vagy kocsiállásra érkezik az adott szerelvény, illetve miként lehet azt megközelíteni.
Ezek mellett egy másik a fővárosban már bevált gyakorlatot kellene alkalmazni a többi városban. Budapesten a járművek rendelkeznek olyan berendezéssel, melyek bemondják melyik a következő megálló. Ez a többi városban hiányosságnak számít. Szükség lenne ezért ezen településeken lévő közlekedési eszközöket egy, a megállókat közlő berendezéssel ellátni.
Véleményünk szerint egy Szlovákiában már bevált gyakorlat Magyarországon történő megvalósítására van szükség. Északi szomszédunknál egy olyan távirányító került forgalomba, mely egy gombnyomásra bejelenti, mely busz mikor érkezik, illetve hogyan lehet megközelíteni az adott helyszínt. Ezen kívül bemondja, mely megállókat érinti az adott közlekedési eszköz E mellett még 5 gombot tartalmaz, melyeknek más- más funkciója van. Az egyik megmondja, hol találhatja meg a látássérült személy a mozgólépcsőt, míg egy másik lámpát vált. Véleményem szerint szükség lenne ezen távirányító Magyarországon történő alkalmazására. Ennek tudomásom szerint több EU-s országban nagy sikere van.
Kizárólag a fővárosban történő közlekedésem során találkoztam beszélő közlekedési lámpákkal, melyek közölték a járókelővel, mikor mehet át az úttesten. Tudomásom szerint néhány kisebb városban előfordulnak olyan lámpák, melyek kattogással jelzik, mikor vált a lámpa, és mehet át a látássérült járókelő az úttesten, ám véleményem szerint a legvégsőbb megoldást az előbbiekben bemutatott beszélő lámpa jelentené.
Fontosnak tartom a szakemberek azon kezdeményezését, miszerint a látássérülteknek készült informatikai eszközöket folyamatosan fejleszteni kell. Ennek egyik megoldási alternatívája lehet az előbbiekben bemutatott PDA-ra telepíthető vonalkód-olvasó rendszer. Napjainkban ugyanis fejlesztés alatt áll Arató András által egy program, mely egy PDA-ra telepítve egy, a mobiltelefonban használatos képernyőnagyító, és képernyőolvasó szoftver segítségével támogatja a PDA funkcióit.
Véleményem szerint néhány további projekttel lehetne segíteni az akadálymentesítés megvalósulását. Ide tartozik egy korábban általam vázolt lehetőség, miszerint a szociális munka és informatika tanszékek hallgatóit be lehetne vonni a honlapok akadálymentesítésébe . A szükségletek felmérését a szociális munkás hallgatók, míg a konkrét akadálymentesítési tevékenységet az informatika tanszék hallgatói végeznék. Mindezt egy a látássérültek informatikai eszközeinek fejlesztését végző szakember koordinálná.
A projekt lezárásaként egy konferencián vennének részt a hallgatók, melyen beszámolnának tapasztalataikról, valamint felmérnék a projekt sikerét az adott célcsoport körében.
Ahogy azt dolgozatom egy másik korábbi fejezetében taglaltam, szükség lenne a főiskolákon használatos Neptun rendszerek akadálymentessé tétele a látássérültek számára. Ehhez szintén a látássérültek informatikához szükséges eszközeinek fejlesztőit lehetne segítségül hívni.
Úgy vélem, mivel manapság egyre inkább elterjedőben vannak azon listák, melyeken a látássérültek különféle információkat osztanak meg egymással, szükségessé válhat egy olyan lista létrehozása, mely felmérné, hogy a látássérültek miben látják az akadálymentesség szükségességét. Ezt egy végzett szociális munkás koordinálná, aki eljuttatná ezen ötleteket azon civil szervezetekhez, és alapítványokhoz, melyek e tevékenységet végzik. Ezen kívül a szakember maga is irányíthatja az akadálymentesítési projekteket.
Szükség lenne egy olyan lista létrehozására is, mely kizárólag a látássérülteknek szükséges tankönyveket, kötelező olvasmányokat tartalmaznák.
Remélhetőleg a már elindult akadálymentesítési folyamatok idővel befejeződnek, és újak indulnak helyettük. Mindig is voltak, vannak és lesznek olyan szakemberek, akik ezt szívesen koordinálnák, így még több látható eredmény lenne a jövőben.


Irodalomjegyzék
Legeza Ilona: A látássérült gyermekek integrált oktatása

Illyés Sándor: Gyógypedagógia

Az egészségügyi miniszter 30/2005 (VIII.2) EÜM rendelete a gyógyszeres dobozok braille feliratozásáról,

A postai szolgálatok által nyújtandó ellátásról, és minőségi követelményéről szóló 79/2004 (IV.19.) Kormányrendelet

Az új fogyatékosügyi programról

2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról

1998. évi XXXI. esélyegyenlőségi törvény

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló CXXV törvény módosítása,

Az 1998. évi XXXVI. törvény az egyenlő bánásmód testületről

Ajánlás az infokommunikációs akadálymentesítésre (www.mvgyosz.hu)

www.infoalat.hu
www.grawobrailekft.hu
www.mvgykem.hu
www.szempontalapítvány.hu
www.foka.hu

vissza az előző oldalra